a méret a lényeg: amikor az XXXL kicsi

te is észrevetted már, hogy egy ország lakosságának vásárlóereje egyenes arányban áll a különböző fogyasztási cikkek kiszerelésének méretével? szóval az usa-ban például a kis kóla kb. 1 liter.

magyarországon – főleg a 90-es években – mindent kis csomagolásban/méretben árultak. a nyugati rokon meg is kérdezte, hogy nálunk miért csak termékmintákat lehet kapni a szupermarketekben.

kiskóla

mára már jórészt felzárkóztunk a nyugati fogyasztói kultúra éllovasaihoz kiszerelés ügyben, bár a vásárlóerő fronton még van hová fejlődni.  egyébként meg elég sokszor azt tapasztaltam, hogy a nagyobb csomagolás egységára (/kg) magasabb, mint a picié, ami egyértelmű hiba.

az alapvetésem tehát:

minél magasabb az életszínvonal egy országban, annál nagyobb a fogyasztási cikkek kiszerelése

ezért is csodálkoztam rettenetesen, hogy svédországban miért olyan feltűnően picik a mosóporok. a legnagyobb, amit az első kísérletre találtunk sincs 2 kilós, de a legelterjedtebb méret olyan 1 kg körül van.

az 1,9kg-os az “óriás” mellett

aztán megvilágosodtam. legalábbis gyártottam egy elméletetet, amellyel meggyőztem magam. tehát a jelenség kulcsa a mosással kapcsolatos kultúrális különbségekben rejlik.

azt tudni kell, hogy a svédeknek általában nincsen otthon mosógépük, mert lehetőleg mindenki a társasház közös, profi mosodáját használja. számomra ez a jelenség elég nehezen érthető, hiszen regisztrálnod kell előre, hogy legyen időpontod, és akkor egy hétig gyűjtheted a szennyest, meg izgulhatsz, hogy “jaj szerdán 6-ra érjek haza, nehogy lecsússzak a mosodáról!”.

már több bennszülöttet és egyéb helyi lakost megkérdeztem e szokás megértése végett, de meggyőző választ még nem kaptam. leginkább azt hangoztatják, hogy így alacsonyabb a villanyszámla.

tvättstuga = mosoda

nos nekem megér havi kb. plusz 3 ezer forintot, hogy kényelmesen akkor mossak, amikor jólesik. ez egy kisbabával a családban duplán előnyt jelent. az is javítja az életminőségem, hogy nem kell a nagy csomag szennyessel/tiszta ruhával föl-le mászkálnom úgy, hogy a mosoda sokszor egy másik szomszédos épületben van.

így már nem is csodálkozom a mosóporok apró dobozán, hiszen az a praktikus, ha az ember gond nélkül le tudja azt vinni a mosodába.

a még magyar szemmel nézve is az XXXL elnevezéshez képest nevetségesen kicsi 4 kg-os doboz pedig valószínűleg csak azoknak a barbár bevándorlóknak/külföldieknek készül, akik arra vetemednek, hogy saját mosógép birtokában otthon mosnak.

azt viszont már régebben elhatároztam, hogy a kulturális kalandvágytól hajtva egyszer legalább lemegyek majd a közös mosodába mosni, hogy ráérezhessek a szokás ízére. csak lusta vagyok regisztrálni…