Kiemelt

coming out és promóció – nullát fizet, kettőt kap! megérkezett a várva várt…

új blogot indítottam kócsolom! címmel, ahol a hétköznapi munkahelyi szenvedéseink témáját szeretném felkarolni. célom, hogy legyen egy fórum, ahol az emberek rádöbbenhetnek, hogy nincsenek egyedül a kételyeikkel, szenvedésükkel; másoknak is hasonló problémáik vannak. egy hely, ahol segítséget kaphatsz, ahol nem kell szégyenkezni semmiért. egy hely, ahol megfejtjük hogyan találhatjuk meg a munka frontján amit keresünk.

IMG_0031

a nagyvállalatok kimagaslóan sikeres embereit mindenki megénekli, de mi van a maradék 98%-unkkal? tapasztalatom átadásával szeretnék segíteni és azzal, hogy beemelek a közbeszédbe egy fontos, sokunkat érintő témát: a mai, modern munkahelyek embertelenségét és az általuk okozott szenvedést.

olvasd el az első bejegyzést, ahol megismerheted ki van az írások mögött és egy coming outot is kapsz ugyanazért az árért!

ha érdekel a téma, akkor szeress a facebook-on vagy kövesd direktben a kocsolom.blog.hu-t

köszönöm a figyelmet

*mic drop*

Reklámok

soha nem gondoltam volna, hogy egy SS sapka viselése ekkora örömet okozhat. stockholmban valóra vált az egyik legnagyobb álmom!

sokunknak vannak vad álmai. az emberek bakancs listákat írnak. van aki a himaláját szeretné megmászni, más pedig a delfinekkel úszna egyet. az én hőn áhított vágyam a városban valósult meg. ráadásul úgy, hogy nem is számítottam rá. Bővebben…

neked milyen volt az első napod az általános iskolában? biztos nem olyan, mint egy svéd gyereké…

2018. június 1. nagy nap ez a mai. emi ma megy először az iskolába. az oktatás csak augusztus 20-án kezdődik – államalapító szent istván tiszteletére -, de előtte rendeznek egy bemutatkozó látogatást. reggel 9-re ment a suliba, ahol egy órás ismerkedés lesz – szülők nélkül. emlékszem a ’80-as évek elején, amikor szeptemberben először szorongva bementem […]

via beiskolázás és nyelvi bravúrok: vidámkerék, fülpunci — waiting for emilie

krízis és háború svédországban – mennyire valós a veszély?

az orosz propagandagépezet csecséből táplálkozó magyar sajtó már sokat írt a hírhedt brossúráról, amit tegnap végre mi is megkaptunk.

a hír igaz, a kormány 1961 után, a második hidegháború örömére újabb tájékoztató füzetet küldött az összes svéd háztartásba. a kiadvány hasznos információkat tartalmaz egy esteleges vészhelyzetre való felkészülés elősegítése érdekében. egyből az elején szó esik a kamu hírekről és az ellenséges propagandáról. tippeket adnak, hogyan ne dőljünk be az álhíreknek.

a második fejezet Bővebben…

tvättstuga tales: mosodai kalandok svédországban – folytatásos teleregény 48. epizód

eltelt vagy öt év stockholmban mire ráéreztem a társasház mosókonyhájának használatára. voltak eleinte kihívások, de idővel mindet sikerült leküzdeni.

a legnagyobb problémát az okozta, hogy a 3 órás keretbe nem igazán fért bele a ruhák 100%-os száradása és összehajtogatása. nagyon stresszes volt mindig a következő kliens érkezése előtt végezni.

egy szép napon leballagtam a szokásos két kék ikea-s szütyővel a vállamon az általam foglalt időpontban és nagy megrökönyödésemre még javában ott pakolászott, hajtogatott az előttem lévő szomszéd. Bővebben…

halottnak a kócs: dress code és a személyiság halála a munkahelyen

vasárnap van, holnap hajnalban üzleti útra kelek. a szokásosnál izgatottabb vagyok, mert most nem a prágai irodánkba megyek huszonhetedszerre; picit egzotikusabb az úticél.

holnap este itt fogok ülni és belebámulok a távolba a földközi tenger felett

nagyon szeretek utazni, viszont ezek az üzleti utak túlnyomó részben rendkívül távol állnak attól a kalandtól, amit az ember elképzel álmaiban.

a felfedezés öröme szinte nulla a reptér-hotel-iroda-cégesvacsi bermuda-négyszögben. mivel az ébren töltött idő 90%-át a kollégákkal kell tölteni azt sem mondhatom, hogy új, érdekes arcokkal ismerkedhetek meg az utazásaim során. ráadásul a zsúfolt munkanapoknak köszönhetően az önreflexióra sem jut sok idő – ami általában jól szokott esni, amikor az ember kiszakad a megszokott hétköznapi környezetéből.

most viszont jó dolgok várnak rám. a történtet folytatódik a kocsolom.blog.hu-n – katt az új blogomra! 

 

keblemre svédek!

van valami, amit a svéd szokások közül rendkívül megkedveltem. baráti találkozások alkalmával mindenki megöleli egymást. nem kell kezet fogni a férfiakkal és pusziszkodni a nőkkel meg a gyerekekkel. ráadásul egy ölelésben sokkal több szeretet van, mint más köszöntési formákban. ezt a szokást nagyon szívesen terjeszteném nemzetközi szinten.

Bővebben…