álommunka

tegnap jöttünk vissza stockholmba egy nagyon intenzív és eseménydús hét után budapestről.

wp-1467176563146.jpg

holtfáradtan zuhantam be az ágyba, s azonnal el is aludtam. álmomban azonban visszatértem pestre, ahol hívatlanul valahogy betévedtem egy születésnapi ünnepségre. nem tudtam ki az ünnepelt, kik a vendégek, de elvileg volt ott 2 barátom, akiket kerestem, ők hívtak el.

nagyon furcsa volt a légkör. mindenki szinte erőltetetten kedves volt, próbálta mutatni, hogy mennyire bejött neki az élet. az ünnepelt még nem érkezett meg, s az idő előrehaladtával egyre nagyobb lett a feszültség. mindenki várta a nap hősét, akiről egyre jobban azt kezdtem érezni, hogy nem egyszerűen e fényes party házigazdája, hanem a hűbérúr maga, a megjelentek gazdája, élet-halál ura.

a barátaimat közben sehol nem találtam ezért próbáltam csevegni másokkal, s kezdtem rájönni, hogy itt mindenki – ha nem is meggyőződéses, de – vérfideszes.

folyt a pezsgő, homár, a legdrágább étkek jöttek, az úri közönség mulatott miközben a palota falain kívül omladozott a város, melyben éhező párák bolyongtak céltalanul.

egyre kellemetlenebbül éreztem magam, folytogató volt a légkör, próbáltam nem lelepleződni, hogy én nem tartozom közéjük.

egyszer csak harsona szó közepette végre megérkezett a várva-várt születésnapos, aki nem volt más, mint rogán antal. ekkor láttam csak meg, hogy tele van a terem prominens kormánytagokkal és hozzájuk közeli üzletemberekkel. nem bírtam tovább elviselni a fojtogató érzést és felriadtam álmomból.

eltartott néhány másodpercig míg realizáltam, hogy stockholmban vagyok a saját ágyamban és ez az egész csak egy rémálom. bár most reggel visszagondolva valószínű, hogy csak a pszichém dolgozott a valóság feldolgozásán…

 

Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116 vs emilie – avagy vessük össze mi akasztja ki a svéd hatóságokat, illetve a magyart névadás ügyben!

a mi történetünk 2011 nyarán kezdődött, amikor a várandós feleségemmel egy stockholmi nyaralás családlátogatás alatt a (svéd) utónév könyvet böngésztük. hamar megtaláltuk a számunkra tökéletes nevet, de azonnal felmerült a kérdés, hogy az Emilie név ebben a formában létezik-e magyarországon?

tisztelegjünk Kovács Tesco emléke előtt

azon is elgondolkodtam, hogy például mi van akkor, ha mondjuk Záporkának vagy Benetton-nak, esetleg Tesco-nak szeretnéd elnevezni a születendő gyermekedet? Bővebben…

szombat a bűnözés napja, avagy hogyan csesszük el gyermekeinket?

egy ma reggel megtörtént eseménnyel kezdem ezt a bejegyzést, amit a svédországban élők egyből érteni fognak. a többi lelkes érdeklődőnek pedig bővebben kifejtem, hogy miért is volt nagyon cuki ma a gyerek

a 4 éves nézi a reggeli gyerekműsort a barnkanalen-en, s amikor a mai névnapokhoz érnek, akkor nagyon kétségbe esik. szalad hozzám, hogy

-pappa, milyen nap van ma?

-péntek – válaszolom már sejtve, hogy nem erre számított

-neee! brühühühü – és durván sírva fakad

-azt hitted már szombat van kicsim? – próbálom beigazolni a gyanúmat

-ihigehen, brühühü – válaszolja könnyek közt, s elkeseredetten folytatja a keserves sírást Bővebben…

stockholm sajnos egy rosszabb hely lett

nagyon felzaklat a mostanában fütótűzként terjedő csoportos szexuális molesztálások híre, ami nem csak kölnben történt szilveszterkor, hanem korábban stockholmban is, csak a sajtó “kíméletesen” hallgatott a dolgoról eddig.

most valami azonban kiszabadult a palackból, hirtelen mindenhol ilyen esetek bukkannak föl, s mindenkinek a figyelme erre a témra van irányítva. nem zárójelben megjegyzendő, hogy erősen összekapcsolják a témát a tömeges bevándorlással.

ez rossz.

ez rossz.

semmilyen szinten nem kívánom relativizálni a témát, mert ez szörnyű szerintem, és olyan világban szeretnék élni, ahol ez nem történik meg egyáltalán.

sajnos stockholmban is megnövekedett a szexuális zaklatások száma, ha nem torzít a médiatükör. Bővebben…

eltávolodva és elidegendve a magyarságtól és az otthoni rögvalóságtól?

bár minden egyes alkalommal úgy utatkozom be, hogy “bandi vagyok budapestről, *magyarországról” a magyarsághoz való viszonyom folyamatosan változik a külföldön tötött évek számának növekedésével.

mi a te különleges képesséed?

mi a te különleges képesséed?

ez nem azt jelenti, hogy nem érzem magam már magyarnak, sőt belül az identitás csak erősödik a hosszú külföldi lét alatt. az más kérdés, hogy a szeretett anyanyelvemen és a súlyos történelmi örökségeken kívül mit jelent még magyarnak lenni? Bővebben…