stockholm az már nyugat?! és kannibalizmus-e a globalizáció?

kajla, boci, sport, kapucíner, africana, maci, balaton. az én gyerekkoromban ilyen csokikat ehettem, mert ezeket lehetett csak kapni a 80-as évek első felében magyarországon. persze én is olyan voltam, mint a gombóc artúr, aki minden csokoládét szeretett, legyen az lukas, kerek, négyszögletű vagy bármilyen.

"nugátszerű"

“nugátszerű”

Bővebben…

feszegettem a társadalmi berendezkedés alapvető határait

mint köztudott svédországban szinte minden vásárlás bankkártyás fizetéssel végződik, a készpénz használata szinte megszűnt.

az új 20-ason pippi långstrump váltotta nils holgersson-t

az új 20-ason pippi långstrump váltotta nils holgersson-t

vannak azonban olyan kisboltok ahol az ide vonatkozó szabályozás ellenére is meghatároznak egy összeghatárt ami alatt nem fizethetsz kártyával. a svédek pedig alapból szabálykövetők és mindent megtesznek a konfrontáció elkerülése érdekében, úgyhogy nem nyitnak vitát. Bővebben…

álommunka

tegnap jöttünk vissza stockholmba egy nagyon intenzív és eseménydús hét után budapestről.

wp-1467176563146.jpg

holtfáradtan zuhantam be az ágyba, s azonnal el is aludtam. álmomban azonban visszatértem pestre, ahol hívatlanul valahogy betévedtem egy születésnapi ünnepségre. nem tudtam ki az ünnepelt, kik a vendégek, de elvileg volt ott 2 barátom, akiket kerestem, ők hívtak el.

nagyon furcsa volt a légkör. mindenki szinte erőltetetten kedves volt, próbálta mutatni, hogy mennyire bejött neki az élet. az ünnepelt még nem érkezett meg, s az idő előrehaladtával egyre nagyobb lett a feszültség. mindenki várta a nap hősét, akiről egyre jobban azt kezdtem érezni, hogy nem egyszerűen e fényes party házigazdája, hanem a hűbérúr maga, a megjelentek gazdája, élet-halál ura.

a barátaimat közben sehol nem találtam ezért próbáltam csevegni másokkal, s kezdtem rájönni, hogy itt mindenki – ha nem is meggyőződéses, de – vérfideszes.

folyt a pezsgő, homár, a legdrágább étkek jöttek, az úri közönség mulatott miközben a palota falain kívül omladozott a város, melyben éhező párák bolyongtak céltalanul.

egyre kellemetlenebbül éreztem magam, folytogató volt a légkör, próbáltam nem lelepleződni, hogy én nem tartozom közéjük.

egyszer csak harsona szó közepette végre megérkezett a várva-várt születésnapos, aki nem volt más, mint rogán antal. ekkor láttam csak meg, hogy tele van a terem prominens kormánytagokkal és hozzájuk közeli üzletemberekkel. nem bírtam tovább elviselni a fojtogató érzést és felriadtam álmomból.

eltartott néhány másodpercig míg realizáltam, hogy stockholmban vagyok a saját ágyamban és ez az egész csak egy rémálom. bár most reggel visszagondolva valószínű, hogy csak a pszichém dolgozott a valóság feldolgozásán…

 

Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116 vs emilie – avagy vessük össze mi akasztja ki a svéd hatóságokat, illetve a magyart névadás ügyben!

a mi történetünk 2011 nyarán kezdődött, amikor a várandós feleségemmel egy stockholmi nyaralás családlátogatás alatt a (svéd) utónév könyvet böngésztük. hamar megtaláltuk a számunkra tökéletes nevet, de azonnal felmerült a kérdés, hogy az Emilie név ebben a formában létezik-e magyarországon?

tisztelegjünk Kovács Tesco emléke előtt

azon is elgondolkodtam, hogy például mi van akkor, ha mondjuk Záporkának vagy Benetton-nak, esetleg Tesco-nak szeretnéd elnevezni a születendő gyermekedet? Bővebben…

szombat a bűnözés napja, avagy hogyan csesszük el gyermekeinket?

egy ma reggel megtörtént eseménnyel kezdem ezt a bejegyzést, amit a svédországban élők egyből érteni fognak. a többi lelkes érdeklődőnek pedig bővebben kifejtem, hogy miért is volt nagyon cuki ma a gyerek

a 4 éves nézi a reggeli gyerekműsort a barnkanalen-en, s amikor a mai névnapokhoz érnek, akkor nagyon kétségbe esik. szalad hozzám, hogy

-pappa, milyen nap van ma?

-péntek – válaszolom már sejtve, hogy nem erre számított

-neee! brühühühü – és durván sírva fakad

-azt hitted már szombat van kicsim? – próbálom beigazolni a gyanúmat

-ihigehen, brühühü – válaszolja könnyek közt, s elkeseredetten folytatja a keserves sírást Bővebben…