múltkor említettem, hogy itt sosem hordok magamnál kp.-t, mert szükségtelen. a mellékelt ábra tanulásga szerint még a templomban is adományozhatsz plasztikkal.
de vajon mikor jön el a nap, amikor a román eu-s koldus a metron pos terminállal a kezében jön koldulni?!
rendszeres olvasóink már értesültek arról, hogy svédországban a legalacsonyabb a készpénzhasználat aránya a világon. mindössze a gazdaság 3%-át teszi ki a kp. és komoly törekvések vannak arra, hogy teljesen megszűntessék a bankjegyeket és érméket.
ingmar bergman
a hétköznapokban ez úgy jelentkezik, hogy szinte sosincs nálam pénz csak a plasztik kártya és már képes vagyok kiakadni azon, ha egy boltban nem fizethetek műanyaggal 30 korona (kb. egy ezres forintban) alatt.
szóval a kényelemhez könnyű volt hozzászoknom, de tegnap
a korábbi negatív kilátásokat stabilra változtatták. és korántsem a bóvli bugyraiban járunk.
bár a svéd gazdaság sem sebezhetetlen a nyitottsága miatt, azért mégis sikerült sokkal jobban átvészelni a válságot az euro-övezet országainál.
a hitelek alacsony kamat mellett pörögnek, a gazdaság növekedése folyamatos, bár enyhén lassul. a pénzügyi felügyelet továbbá elrendelte, hogy a bankok triplázzák meg a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló tartalékaikat.
részletek a the local cikkében.
a WEF (world economic forum) idén is elkészítette a 144 országot versenyképesség szempontjából rangsoroló jelentését, amely megállapítja, hogy svédország lecsúszott a tavalyi dobogós helyezésről, mivel finnország beelőzte. az első svájc, a második szingapúr, magyarország a 60. közvetlenül megelőzve perut, bulgáriát és ruandát.
a jelentés megállapítja, hogy a svédek éllovasok a korrupciómentesség és a szervezeti hatékonyság terén, továbbá kiemelik a kiváló üzleti etikát. ami viszont rontja a versenyképességet – s egyben remek hír munkavállalói szempontból -, hogy a bérek és a munkajogi törvények egyáltalán nem rugalmasak, e két területen svédország sereghajtó.
ez az eredménye a linköping egyetemen 3200 tanuló megkérdezésével végzett felmérésnek. ismerős a helyzet magyarországról, igaz?
egyrészt érdekes, hogy a jelek szerint nincs egyenes arányban egy ország gazdasági helyzetének szarsága a külföldre kívánkozó fiatalok számával. ezt azért merem kijelenteni, mert pont ma olvastam, hogy a fitch hitelminősítő intézet (tudom, kik ezek b+?! de azért mégis) megerősítette svédország ‘aaa’ besorolását kiemelve, hogy eddig még csak a szele sem érintette meg az országot az eurozónában dúló gazdasági viharnak.
linköping university: elvágynak innen a diákok
sőt a jövőbeni
bezzeg a svédek! 