a tigris és a majom, valamint az a bizonyos skandináv ragadozómadár

a héten egynapos üzleti útra mentem brüsszelbe. nagyon durvák ezek a látogatások. reggel 4:20-kor keltem (szívós arcok szevasztok! *kacsint, kacsint*), reptérre ki, 2 óra repülés, irodába be, non-stop meeting, ebéd alatt (is) jópofáskodás a kollegákkal, délután 4-kor indulás a reptérre vissza.

legalábbis ez volt a terv, de

Bővebben…

Reklámok

nem azért hagytam el a hazámat, hogy kávét főzzek! és mi van, ha de?

emlékszem amikor középiskolás koromban anyukámmal veszekedtem a továbbtanulással kapcsolatban. 16-17 évesen halvány fogalmam sem volt arról, hogy mit szeretnék kezdeni magammal szakmai téren, nem ismertem magam annyira, hogy tudjam, mik az erősségeim, mi tenne boldoggá, miben lehetnék jó? (sokunk ezt mondjuk 40 évesen sem tudja; ez nem ritkaság)

drága jó anyám csak a legjobbat akarta nekem: jó megélhetést, presztízst és biztonságot. én pedig lázadtam, mint ahogy azt egy kamasznak illik. szerintem egy ponton még kiabáltam is vele:

-és mi van akkor, hogyha “csak” egy autószerelő vagy egy iskolai büfés akarok lenni?! miért kell nekem főiskolára mennem? – őrjöngtem, ha jól emlékszem.

aztán leérettségiztem, majd főiskolára mentem. majd karriert módosítottam és elvégeztem egy másik főiskolát. majd egy angol egyetemet. de miért?

Bővebben…

teher alatt nő a pálma? egy történet a nagyvállalatok manipulációjáról, a tehetség elnyomásáról és az 5-ös matek dogáról

a héten volt egy érdekes beszélgetésem az egyik kolleganőmmel. mindketten egy projekten dolgozunk már egy éve. többek közt az is közös bennünk, hogy ennek a híres projektnek köszönhetően mindkettőnk eredeti állása a pénzügyi osztályon megszűnt létezni, mivel átköltöztették azokat egy prágai shared service centerbe.

én kifejezetten örültem, hogy végre egy projekten dolgozhatok, mert már teljesen ki voltam ábrándulva a nagyvállalati létből. ez volt az utolsódolog, amit még ki akartam ebben a környezetben próbálni.

Bővebben…

az én bűnöm(?) – faji és szexista megkülönböztetés a svéd munkaerő piacon

megfigyeléseim szerint stockholm egy nemzetközi, kozmopolita város – legalábbis budapest viszonylatban. svédországban nagyon magas a bevándorlók aránya az általunk otthon megszokotthoz képest (kb. 15%). az utóbbi évek masszív menekültáradata (tavaly 100 ezer fős nagyságrend egy 9,5 milliós országban) igen erősen érinti a 90-es évekig kifejezetten zárt társadalmat.

nem véletlenül erősödött meg például a helyi szélsőjobbnak mondott bevándorlás-ellenes sverigedemokraterna párt, aki a 2014-es választáson rekord 12,86%-os eredménnyel a 3. legnagyobb pártként jutott a parlamentbe.

kivel dolgoznál együtt?

kivel dolgoznál együtt?

amikor svédországba jöttünk, akkor egy szót sem beszéltem svédül, ezért kizárólag nemzetközi multicég jöhetett szóba munkaadóként, ahol angolul zajlik az élet.

ezeken a helyeken nyilván sokkal nagyobb a külföldiek koncentrációja, mint egy svéd kis-közepes vállalatnál.

már a 3. helyen dolgozom, s mindenhol hasonló jelenséget figyeltem meg: Bővebben…

munkahelyi borlottó (!)

korábban picit már körbejártuk az alkoholfogyasztás témakörét itt a blogon, és meg kellett állapítanunk, hogy a svédek az egy főre jutó elfogyasztott alkoholmennyiség tekintetében a kanyarban sincsenek hozzánk képest. végre egy ranglista, amiben mi magyarok jobban teljesítünk!

viszont azt is megállapíthatjuk, hogy az alkoholizálás metódusa és főleg az alkoholos italok elérhetősége sok szempontból eltér az otthon megszokottaktól. ennek ékes bizonyítéka a mai céges körlevél. valójában háromszor is el kellett olvassam, hogy tényleg jól értelmezem-e a pénzügyi osztályvezető szavait. hogyaszondja: Bővebben…