gendersemleges gyereknevelés magyarországon

ha röviden el akarnám intézni a témát, akkor csak ideírnám, hogy AZ MEG MI?!

emlékszem, a svéd kultúrsokk része volt számomra, hogy kint nincsenek fiú meg lány szekciók a játékboltokban, illetve a katalógusokban. eleinte ez nekem picit erőltetettnek tűnt, de tegnap az élet bebizonyította, hogy nagyon is helyes ez a fajta semleges hozzáállás.

a 7 éves lányunk az óbudai auchanban nagy gonddal, minden részletre kiterjedően szemrevételezte a játékosztály kínálatát (42 perc). éppen a kékkel jelölt (felirat: fiú játékok) polcok egyikénél időzött és a kisautókat nézegette.

jött egy nagymama a kis fiú unokájával, aki haladt volna tovább a sor másik vége felé. a nagyi gyorsan rá is szólt:

– ne menj oda, ott a lány játékok vannak! itt vannak a fiús dolgok.

a lányunk ettől ledöbbent, majd félrehúzott bennünket és megkérdezte:

– ugye ezek nem csak fiú játékok?

– nem, ezek nem csak fiúknak valók

– válaszolt rá jó hangosan a feleségem.

végül is nem annyira csodálkozom az esten, ha ránézek a kiskegyed címlapjára:

tovább
Reklámok

az igazán jó karma

tudtad, hogy évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a kukában? gondolhatod mennyire durva terhelés ez a környezetünkre, arról nem is beszélve, hogy pazarlás.

képzeld el, milyen jó lenne, ha az éttermek, pékségek, cukrászdák, közértek zárás előtt féláron eladnák az aznapi maradékokat! ezzel a káros környezeti hatásokat is enyhítenénk, kímélnénk a pénztárcánkat és az éttermek is keresnének még pénzt a maradékon (nem kéne a maradék húsokat ledarálni, és hortobágyi húsos palacsintaként árulni másnap – csak hogy egy jó magyar példát hozzak fel).

nos négy stockholmi fiatal elképzelte ezt a win-win-win felállást, és létrehozták a karma applikációt, ami pontosan ezt teszi. 2016 óta terjeszkedik a biznisz. jelenleg stockholm, malmö, göteborg, london és párizs a maradékvadászat főbb területei, bár svédországban 150 kisvárosban is elérjető a szolgáltatás. az indulás utáni harmadik évben félmillióan használják a karma-t, köztük én is – nagy megelégedettséggel.

nem tudom, hogy mennyire tervezett ez az élmény, de az egyértelmű hasznokon felül még egyfajta sikerélményt is szoktam érezni, amikor megmentek valami finom maradékot. mintha elejtettem volna egy nemes vadat.

Bővebben…

tényleg hülyék a svédek?!

ez az írásom eredetileg a határátkelő blogon jelent meg, de kiteszem ide is, hogy legyen meg.

Egy érdekes megközelítéssel próbálkozom ebben az írásban, hogy megértsük miért mondják a kelet-európaiak a svédekre, hogy életképtelen mamlaszok; illetve, hogy miért képtelen a svéd társadalom megemészteni a közel-keleti és afrikai bevándorlók által képviselt életfelfogást.

fotó: Jonathan Brinkhorst
Bővebben…

magyarok találkozása külföldön

7 év külföldi élet után is furcsa, amikor magyar szót hallok valahol. vajon a közös anyanyelv elég indok arra, hogy valakire ráköszönjünk? ha igen, akkor ezt magyarországon miért nem tesszük meg minden egyes magyarul beszélő emberrel?

de itt kint valahogy beindul egy ösztön. nehezen tudom ezt megfogalmazni, és még nehezebb eldöntenem, hogyan reagáljak.

ma a haga parkban lévő pillangóházban jártunk családilag. az egyik akvárium előtt állva a 7 éves kislányom nagyon izgatottan magyarázott valamit. mellettünk egy fiatal pár nézelődött. a magyar szó hallatán srác felkapta a fejét és enyhén döbbenten rám nézett, majd köszönt:

-jó napot! – basszus, ennyire öregnek nézek, ki? – gondoltam, de azért visszaköszöntem mosolyogva:

-szia!

-ki ez? – kérdezi tőlem a lányom.

-nem tudom, csak magyarul beszélt – válaszoltam…

a svéd rendszámtábla elfogyott. mi lesz most?

érdekes módon az egyik legnépszerűbb bejegyzésem a bezzeg a svédek blogon az a story lett, amikor 2013-ban ellopták az öreg volvonkról a rendszámtáblákat és kelet-európaiak számára hihetetlen kalandokba keveredtünk emiatt.

View this post on Instagram

#bw #minimalist #design #volvo #black #euflag

A post shared by bandirepublic (@bandirepublic) on

rendszám fetisiszta lévén remek alkalom volt ez számomra, hogy részletesen bemutassam a svéd rendszert: Bővebben…

fotografiska! megvettél kilóra

nem vagyok egy múzeumba járkáló típus. sőt ez egy understatement, mert szinte taszítanak a múzeumok. nem kell itt elítélni egymást, megértem, hogy valakinek bejön órákig bolyongani a fehér falra akasztott cuccok között egy idegen városban, de én inkább a piacra szeretek menni vagy egy jó helyi étterembe, amikor utazom.

Related image

szerintem a művészetnek az utcán a helye / hello banksy

Bővebben…

barátkozzunk a vízzel 300 millió koronáért!

tegnap levelet kapott a lányunk, aki a nulladik – előkészítő – évfolyamát tapossa az általános iskolában.

arról a kelet-európai reflexről már sikerült az első stockholmi év után leszoknom, hogy görcsbe ránduljon a gyomrom amikor  egy önkormányzati levet találok a postaládában, de azért erre nem voltam felkészülve.

Bővebben…