oh, mamma mia! ez aztán a party

tényleg nem akartam erről írni, de nagy a baj.

1975-ben jelent meg

egyáltalán nem mondanám magam abba rajongónak, mégis 10. napja szenvedek kóros dallamtapadásban. a tüntek súlyossága változó, de simán előfordul, hogy felébredek hajnalban pisilni és az első dolog ami átfut az agyamon az a:

“i been cheated by you, since you know when – tütü-türütü”

utoljára az elsa film környékén voltak ilyen jellegű problémáim (figyelmeztetés! ez is lehet, hogy be fog akadni), amikor a “let it go” miatt már majdnem előjegyeztettem magam lobotómiára.

érdekes ez a jelenség. vannak együttesek (pl. abba vagy queen), amiket nem is igazán szeretek, és mégis bekúszik a bőröm alá valamelyik slágerük. gondolom a pop zenében ez az igazi eredmény, megtalálnak az alkotók valamilyen titkos formulát és a lakosság folyamatos, széleskörű bombázásával örökre beégetik azt a kollektív tudatba.

nos ilyen a mamma mia is. a dal egyidős velem, de folyamatosan tolták az elmúlt évtizedekben. a nagy újjáélesztés 2008-ban történt az azonos című musical mozikba kerülésével. nem hazudok, jól szórakoztam a filmen, s mivel a feleségem – svéd háttere révén félig hivatalból – nagy rajongó, még a dvd-t is megvásároltuk.

nem tudom hogyan állnak anyagilag az abba együttes tagjai, de az biztos, hogy folyamatosan fejik az aranytojást tojó tehenet.

abba faken múzeum, stockholm

2013-ban megnyílt stockholmban az abba múzeum. én egy céges rendezvény kapcsán jutottam el a műintézménybe, és kellemesen csalódtam. nem igazi rajongóként is elvarázsolt a 70-es, 80-as évek nosztalgia hangulata, illetve érdekes volt látni, hogyan próbálnak interaktív cuccokal feldobni egy múzeumi tárlatot. a svéd kollegáim félrészegek voltak már, így hatalmas buli kerekedett a vizitből, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy egyedül, az utcáról betévedve úgy érezném, hogy minden fillert megért a 250:- koronás belépő.

ezzel azt hittem már minden bőrt sikerült lehúzni az abba bizniszről, de csalódnom kellett. a svéd kreativitás nem ismer határokat. 2017-ben megnyitották a mamma mia – the party című dolgot stockholmban, és a londoni helyszín is hamarosan elérhető!

de mégis miről van szó?

a film és a belőle készült musical (ezt el is felejtettem mondani,de természetesen ilyen is volt) hangulatát élheti át a kedves vendég a saját bőrén. gyakorlatilag részese vagy a történetnek, szerepelsz benne miközben a finom görög ételeket felszolgálják az asztalodnál.

nem tudom mennyire hangzik ez jól? nekem nem lenne elég arra, hogy mindent eldobva rohanjak jegyet venni 1340:- korona értékben (ital nincs benne az árban) és az asztal tetején táncolva tomboljak a mamma mia-ra.

aztán az élet úgy hozta, hogy mégis oltári jót buliztam nikos tavernájában, amit stockholmban a gröna lund fedőnevű vidámparkban építettek föl.

az kérem úgy volt, hogy a rendes éves céges napok témája a nyár volt – látszik, hogy a svédeknek van humoruk, hiszen a legsötétebb januárban gázolunk derékig amikor ezeket a sorokat írom. minden rendezvényen homok, beach röplabda, ajándék ray ban napszemüveg; tényleg kitettek magukért. a rendezvénysorozat fénypontja mindig a gála vacsora az utolsó este. a helyszín meglepetés volt, csak a dress code-ot tudtuk: mindenkinek a legjobb nyári ruhájában kellett jönnie – ismétlem a svéd januárban.

szóval nem voltam feldobva, de örömmel konstatáltam, hogy a mamma mia! a partyba érkeztünk. zártkörű volt a rendezvény, de a kolleganőm szerint pontosan ugyanazt a műsort kaptuk, mint egy átlagos este bármely vendég.

egy finn kolleganőmmel ültünk egymás mellett, mindketten igen szkeptikusak voltunk az abba téma iránt, de be kell vallanom, hogy igen hamar sikerült elengednem magam, és fülig érő szájjal néztem az egyébként elég profi show-t.

lehet, hogy a tömegpszichózis áldozata lettem csupán, de ki tudna érzéketlen maradni 300 svéd őrjöngésére miközben 1 méterre tőlem tolják élőben az abba örök slágereit?

aztán az is lehet, hogy csak a hummusz és a joghurtos padlizsánsaláta vette el az eszemet, de ezzel a két dologgal engem mindig könnyű lefegyverezni.

tényleg jól éreztem magamat, de most már eltávozhatna a fejemből ez a rohadt mamma mia!

neked van valami jó módszered kiűzni a szellemet? lehet, hogy most elkezdek teljes hangerőn finn death metal-t hallgatni, hátha az segít!

s hogy ajánlom-e magát a műsort bárkinek? hát az attól függ.

ha csak egy pár napra jössz stockholmba, akkor semmiképpen. ha itt élsz néhány évtizedig, akkor talán érdemes. viszont hardcore rajongóknak biztosan jó szórakozás, bár a 40 ezer forintos belépő nehezen indokolható.

2 gondolat “oh, mamma mia! ez aztán a party” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s