pisa eredmények 2015 vs. 2012 egy svédországan élő magyar szülő szemével

eltelt 3 év a legutóbbi felmérés óta. a 2012-es svéd eredményeknek nem örültem annyira, mert a magyar diákok szinte mindenben jobban teljesítettek az oecd átlag alatti eredményeket elérő svédeknél.

mostanra a lassan 5 éves lányom gyakorlatilag az összes betűt ismeri, tud számolni, megy az összeadás-kivonás alapszinten és felismeri a számokat. mindezt úgy hogy totálisan mellőzik a frontális oktatást az oviban. nem kell hosszú verseket bemagolnia és nem helyeznek rá nyomást, nincs teljesítmény kényszer.

a svédek a legutóbbi felmérés eredményeit látva picit rákapcsoltak, s az eredmények nem maradtak el. mára semmiben nem teljesítenek az oecd átlag alatt*, és mindhárom területen határozott erősödés figyelhető meg:

a kék vonal a svéd eredményt mutatja, a narancs a magyart. a magasabb érték a jobb

a kék vonal a svéd eredményt mutatja, a narancs a magyart. a magasabb érték a jobb

a magyar pontszámok viszont nem csak a svédekez képest romlottak, hanem önmagukban is. a trend zuhanórepülésbe kapcsolt 2012 óta. ha ez így megy tovább, akkor a következő 3 évben a lányom talán eljut egy 15 éves magyar gyermek szintjére szövegértésben és természettudományok területén?

miközben szomorúan látom és hallom ismerősöktől, hogy mi zajlik az otthoni oktatásban és az ezért felelős szak(?)politikában, addig önző módon megnyugtat, hogy legalább a saját gyerekem fényesebb kilátásokkal tekinthet a jövőbe.

neked hol jár iskolába a gyereked? milyen tapasztalataid vannak? kérlek a kommentben meséld el!

(a személyeskedő, és bunkó hangvételű hozzászólásokat törölni fogom. ellenvéleményt lehet kultúráltan is megfogalmazni)

*egyetlen dologban teljesít a svéd oktatás az oecd átlag alatt: a migráns gyerekek nehézségekkel küzdenek, és el vannak maradva a svédet anyanyelvi szinten beszélőkhöz képest. ez természetesen magyarországon nem probléma. forrás

21 gondolat “pisa eredmények 2015 vs. 2012 egy svédországan élő magyar szülő szemével” bejegyzéshez

  1. Mar megint “ajnarozzuk (felmagasztaljuk) a svedeket es lehuzzuk a magyarokat” cimu beirasnak lehetunk tanui….

  2. Nekem 4 gyerekbol a legidosebb Magyarorszagon jarta ki az elso 3 osztalyt. Itt Svedorszagban meg ma is (most hetedikes) a magyar matek tudasabol el. Ugy velem nincs eleg kovetelmeny a gyerekeken. Tudom, hogy a gyerekeim agya elbirna sokkal tobbet es sokkal tobb kihivasra lenne szukseguk – ez egy negativum itt. De az, ahogy Magyarorszagon tanultam, foleg azt a sok haszontalan marhasagot, hozzaadva sok tanar elkepeszto kedvetlenseget, meg mindig riaszto. Hiszen mi van akkor, ha az itteniek csak 5-ben tanuljak a szorzotablat es nem kis masodikoskent? Itt a gyerekeim szeretnek iskolaba menni es sirnak, ha betegseg miatt itthon kell maradniuk. Ma pl. Nobel-dag van es a lanyom kisestelyiben haromfogasos ebedet fog enni. En meg itt vagyok egy mirelit Billy pizzaval. Svedorszag szerintem sokkal inkabb az eletre tanit, komotosabb tempoval, kevesebb stresszel, jobban bevonjak a gyerekeket az oktatasba es tobbet alkotnak. Nekem a celom pedig az, hogy a gyerekek boldogak legyenek ne pedig szomoru, de kituno tanulok gyomorgorcsokkel, igy egyertelmuen Svedorszagra szavazok. Ja, egyebkent tanar voltam Magyarorszagon.

  3. Szerintem itt senki nem ajnaroz, hanem velemenyt mond 🙂 A velemenyek pedig, mint annyi minden mas, kulonbozoek. Le lehet irni batran, hogy ki mit gondol. Az, hogy valaki szerint a cikk a svedeket magasztalja szerintem alaptalan, de, ez is csak egy velemeny.

  4. Szerintem ahhoz, hogy Magyarországon ne utálja meg a tanulást a gyerek, ahhoz ma ez kell: http://divany.hu/poronty/2016/11/21/nem_voltunk_eleg_batrak_hogy_iskolaba_adjuk_a_gyerekeket/
    Vagy vannak még az alternatív intézmények, mivel nem mindenki tud otthon maradni a gyerekkel, hogy az otthon távtanuljon. És ez pénzbe kerül.

    És most nem kimondottan a PISA-teszthez kapcsolódva arról, hogy milyen érzés Magyarországon az óvodát és iskolát várni kisgyerekkel:
    A mi gyerekünk még csak másfél éves, de már komolyan gondolkodunk azon, hogy azt sem szeretnénk, ha óvodába Magyarországon járna. Ezért én most karrierváltáson dolgozom, hogy külföldön állást találhassak, mire odaérnénk. Svédországban már laktunk, így elsődleges úticél. Szeretnénk, ha nyitottabb, kreativitásra ösztönző légkör venné körül. Mivel kislány, különösen nem szeretnénk, ha a nemi szerepekben, a nőkhöz való hozzáállásban ilyen retrográd szemléletben nőne fel, ami most épp kibontakozik itt, és ami az intézményekre is vonatkozik. Nem beszélve az évről évre gerjesztett gyűlölködésről. Az iskolát a jelenlegi nemzeti tantervvel, vagy mivel, el sem tudom képzelni. Nem akarjuk egyáltalán, hogy marhaságokkal tömjék a fejét, mert nem elég, hogy erkölcstanóra van, de egyre több a gagyi, hibákkal és csúsztatássokkal teli, nem tényanyagot visszaadó tankönyv is, amelyekből ráadásul már csak egy kötelező van, nem lehet választania az iskolának (lassan csak az nincs benne a törikönyvekben, hogy a magyarok a Szíriuszról jöttek). Lebutították a szakképzést, pedig én mindig hittem abban, hogy nem kell a diploma, ha a gyerek valami másra vágyik, legyen benne jó és kész, én is szakközépben végeztem, és csak később, felnőttként szereztem diplomát munka mellett. De azt nem szeretném, hogy lebutított képzéssel egy gyári összeszerelősorra való biorobotnak képezzék majd. (Ugyebár odaadták a szakképzést a gazdasági tárcán belül egy olyan államtitkárnak, akitől egy önálló értelmes gondolatot nem hallottam még, pedig a gyerek születése előtt többek közt olyasmikkel foglalkoztam, mint oktatás- és gazdpol, hallgattam őket eleget). Persze ettől még messze vagyunk időben, mert ő még kicsi, de egyelőre semmi alternatíva vagy más tendencia nem körvonalazódik. Az oktatás ma Magyarországon nem fontos, nem ügy. Csak néha, mint a PISA-tesztek publikálása idején van egy kis hűhó. Az OECD-országok közül Magyarország költ legkevesebbet az oktatásra.
    Mi szeretnénk, ha a gyerekünknek lenne választása, és majd szeretné a tanulást, nem keseredne meg az iskolában, megtalálná, mit akar csinálni az életben, nem mutyisztánban kellene majd boldogulnia. Azt nem bánjuk (mi, szülők), ha nem kell bemagolnia rengeteg száraz adatot, mert elég jól tudjuk (megint csak mi, szülők a saját példánkon), hogy ezek nagy részének semmi haszna nincs az aktuális dolgozaton elért érdemjegyen kívül, és bármikor később sokkal rövidebb idő alatt elsajátítható, ha az érdekli vagy szüksége lesz rá valami spec szakmában.

  5. Legidősebb gyermekünk egy nyugat-magyarországi nagyváros elitiskoláiba járt (általános és gimi). Fontosnak tartottuk a nyelveket, mivel szeretett volna továbbtanulni, a nyelvvizsga is szükséges volt. Középiskolai nyelvtanára, akit szeretett és jó tanárnak tartott, javasolta, hogy a nyelvvizsga megeszerzése érdekében mindenképpen járjon magánórára, mert a hivatalos keretek között nem tudja felkészíteni. Ezt meg is tettük, a projekt sikeres volt. De hogy ne csak papírja, hanem használható tudása is legyen, angol nyelvterületen a gimi után egy ösztöndíjat kihasználva egy évig turbózta. Műszaki felsőfokú intézményben tanul Budapesten.
    Középső gyermekünk a gimnáziumot egy svéd kisváros átlagiskolájában végezte, 16 évesen ugrott fejest a svéd rendszerbe, lezseren, stresszmentesen élte életét, aggódva figyeltük, mi fog kisülni ebből a nagy lazaságból. Ja, semmi magánóra, és még egy ceruzát sem vettünk neki, minden felszerelést az iskola/község biztosított. Angolul problémamentesen kommunikál, és gimi utosló évében “vállalkozást” indítottak és kis ideig működtettek egy gazdasági tantárgy keretében. Ő is műszaki irányban tanul felsőfokon egy elég neves svéd intézményben.
    Legkisebb: 9.-es a sved kisváros átlagiskolájában, jövőre gimi. A héten pizzát sütöttek háztartástanórán, nagyon finom lett és minden keresztkérdésemre tudott válaszolni az élesztőt, lisztmennyiséget stb illetően. Ő is elfogadhatóan kommunikál angolul. Különböző tárgyakat is szoktak barkácsolni igazi szerszámokkal. Nemcsak minden felszerelést (a rémisztő tanévkezdési nagyberuházás már a múlté), hanem ebédet is ingyen kapnak! És a táskájuk sem 6-8 kg, nem kell minden szart magukkal cipelniük. Kb 10 év múlva kapjuk meg a kérdésre a választ az ő esetében, hogy mindez hova vezet.

  6. Sajnos a “kiváló” magyar oktatás az mára csak egy mítosz.Ez a “vizelet”-teszt szépen bizonyítja…
    A mienk még csak “kopasz” a suliban, (értsd kezdő), nulladikos; de a betűket ő is ismeri, bár összeadni még nem tud.De szépen haladnak, elsőben biztosan nem lesz gondja az írással, olvasással.Nekem anno voltak olyan osztálytársaim, akik harmadikban is szinte csak nyökögve tudtak olvasni.(Jó, ez mondjuk 35 évvel ezelőtt volt).Viszont barátéknak a gyereke 6 évesen “informatikából” “felvételizett” egy jobb hírű iskolába.Na, ez az ami besz@rás…

  7. Szülőnek is kevesebb stressz, Magyarországon harc és különféle praktikák, lakcímmachináció, ismeretség révén akartuk benyomni a jóhírű iskolába, gondolván: ellenkező esetben kisiklik az életük. Aztán, ha már bent volt, mégis nagy energiák mozgósítása folyamatosan a szülő részéről, lásd magánórák.
    Ismerős gyermek a Fazekas mellett még magántanárhoz is jár!!
    Mikor svéd kollégákat körbekérdeztem, melyik a jó iskola pl felsőtagozatra, láttam a szemukön, nem értik a kérdés mélységét, a tanárok azt javasolták, azt válasszuk, ahová pl a barátok is mennek vagy azt a profilt, ami nagyon érdekli.
    Furcsa a magyarországi múlttal megemészteni ezt a nagy lazaságot, de úgy látszik, hogy minden kialakul és helyére kerül idővel.
    Vannak, akik annyira aggódnak, hogy a gyermekek iskoláztatása miatt hazaköltöztek! Én ezt nem tenném, hiszem, hogy ” det ordnar sig”.
    Ami nem megoldott: a magyar nyelv- és irodalom oktatás, bár törvény szerint jogosultak lennének, a valóságban nem működik.

    • Nekunk felajanlottak, hogy magyar tanar jon a gyerekekhez iskolaidoben. Teljesen rugalmas volt,megkaptuk a telefonszamat es egyeztettunk. A legnagyobb gyerekhez jart is heti egyszer es egesz jo volt, csak mivel en is tanar vagyok, rajottunk, hogy tok felesleges. De az esely minden gyereknel ott volt, ez pedig azert megintcsak nem minden orszagra jellemzo.

      • A községben nem volt 5 tanuló, aki kérelmezte a magyaroktatást, emiatt nem lett belőle semmi. De igen, az elméleti esély megvan rá. Olvasással próbáljuk frissen tartani, feljeszteni a szókincset. Vannak családok, akik magyarországi magántanulói jogviszony keretében tartanak lépést az otthoni tananyaggal. Sok megoldás létezik.

  8. Budapesti általános iskolában nekem nem tetszik, hogy 4. osztályban csak heti 1 környezetismeret óra van, amit technikával turbóznak. Amúgy is van 2 technika órájuk, úgyhogy szerintem jobb lenne, ha nem technikáznának közben, mivel azzal rengeteg idő elmegy, aztán meg otthon kell egy csomó környezetismeret anyagból úgy felkészülni, hogy nem ismerjük az elvárást. Tudom, hogy az énektanulás segíti az egyéb ismeretek elsajátítását, de örülnék, ha énekből csak 1, környezetismeretből viszont 2 órájuk lenne hetente.
    Másik: a tanító nem húzza alá a helyesírási hibákat a füzetben, így a gyerek azt hiszi, hogy jól tud írni. Ez elkeserítő!

    • Mi a kibukás oka?

      Attól, hogy a fociválogatott hány gólt rúg vagy Hosszú Katinka milyen gyorsan úszik, nekem nem lesz sem jobb, sem rosszab.

      Attól viszont, ha a gyerekem nem fog a jövőbeli élethez szükséges kompetenciákkal rendelkezni ( illetve amivel ő bírni fog az rosszabb, “kevésbé versenyképes” lesz, mint amivel a szerencsésebb helyekre született kortársai fognak rendelkezni ) az igeni gond lesz.

      Ugyanis egy európai vagy globális munkaerő piacon,
      az fog tudni állást (vagy jobb állást) találni,
      akinek jobbak lesznek
      ezek a bizonyos kompetenciái.

      Szóval ezért gond a szar oktatás…

  9. Helló!

    Nekem se gyerekem,se tartós kapcsolatom,de a véleményemet leírom.

    Jelenleg 35 éves leszek lassan, szakközépiskolát végeztem technikummal ( elektronikai műszerész ),van szakmunkás végzettségem is ( ezt 2001-ben megadták a szakközepes érettségi mellé,2002-ben megszüntették )van 10 év szakmai gyakorlatom ( nem operátori droidmunka !! ) kb. 4 éve nincs fix normális munkahelyem,de szereztem még egy OKJ-s képesítést ( Ipari Alpinista 2015 ),10 éve járok hegyekre és barlangokba szóval ismerem a kötéltechnikát.

    A helyzet a következő : Van munkalehetőség multinál 4 és még sok műszakban havi nettó 110-120 e FT fizetésért ( kint a semmi közepén,kisbolt nincsen odabent a kaja a száradt 1 szelet olcsó párizsis szendvics 600 FT !!! ) ,vagy Magyar munkáltatónál 4 órára bejelentve napi 12-14 óra munka havi nettó 110-130e Ft-ért,vagy közmunka. A tesztelő munkakör betöltésénél dolgozik egyik ismerős és a világon az egyik legnagyobb IT-s cégnél bizony ők Írják meg a szerverek BIOS programjának jó részét megalázó hangnemek közepette megalázó bérért,de a környéken nincsen más szakmai állás … ja 2 havonta vizsga van,és 85% alatti teszteredmény esetén azonnali elbocsájtás.

    Az Ipari Alpinista munkaterületen próbáltam el helyezkedni ( Telekommunikáció, Mobiltelefon átjátszó torony – napi 12-14 óra munka télen fagyban is !!! ) de szinte minden munkavédelmi szabályt megszegnek ( munkavédelmi felszerelést vedd meg te saját zsebből – komplett cucc kb. 200-250e Ft ami nem gagyi és esik le rólad pár óra meló után ),és nemcsak a nagy ,,honi” munkaadók hanem sokszor a multik is,és ebben az esetben veszélyes munkavégzésről beszélünk,ahol nemcsak én halhatok meg hanem más is ( egy 19-es kulcs 60m-ről leesve kb. az ember álkapcsában áll meg ). A pihenési körülményekről vidéki munkavégzés esetén ne is beszéljünk.

    Ebbe az országban nem szakemberek kellenek,hanem droidod-biorobotok olcsón,és nem kell ide oktatás se ehhez a szinthez.
    Meg kell figyelni kik jönnek ide munkahelyeket létrehozzni – multik,akik azért jönnek mert itt olcsó a munkaerő,és a magyar munkatörvénykönyv az egyik olyan Európában ahol a munkavállalónak szinte semmi joga nincsen a legjobban kiszolgáltatott. Ügyvédre pedig az alacsony keresetek miatt nincsen pénze az embereknek … ki van ez találva rendesen.
    Jelenleg itthon gazdaságilag a ,,kínai modell” mükődik ami a 80-as évek végétől kb. 2000-es évek első feléig működött igazán hatékonyan : olcsó munkaerő,tömegtermelés és nincs hatósági kontroll semmilyen szinten,cserébe a mindenkori politikai vezetés kér egy bizonyos összeget visszaadni a sok ,,elnézésért és háborítathatatlanságért” ( állami korrupció ). De már ott sem ez az írány sőt ( oktatás és fejlesztés kőkeményen ) !

    Nagyon sok család még normális és egészséges élelmiszert se tud adni a saját gyerekének,mert nem telik rá, -pedig éjjel nappal dolgozik mint az állat, -nemhogy a gyerek oktatására fordítson plusz költséget. Valamint azt se felejtsük el,hogy kb. 1 millió Magyar hagyta el az országot,és sok ember vitte a komplett családját is.

    Annak aki már kint van az maradjon is kint és ÉLJE az életet nem nyomorogjon se anyagi se szellemi szinten se !!! Mert az életet ÉLNI KELL mert csak egyszer adják !

    Mennék én is már nagyon igaz nem Sverige,hanem ,,min hjerte liv på Nord-Norge og Svalbard”,de a sok nélkülözés és a ki nem fizetett jogos járandóságok ( elmaradt,félig megadott vagy meg sem kapott ) fizetések miatt,nagyon lebtegedtem ( lelkileg és most már fizikailag is ),segítség kéne a kinti élet elkezdésekor de sajnos nem találok sehol. 😦

    ,,Du gamla, Du fria, Du fjällhöga nord” og ,,Ja vi elsker dette landet “.

    Ha det bra !

    Jegesmaci – Isbjörn/Isbjørn

  10. Nem tudom más országban hogyan motiválják a gyerekeket a teszt komoly megírásához ?
    Magyarországon a diákok megmondják a tanároknak : nem kapunk rá osztályzatot , nem számít be sehová, leszarjuk. Nem csinálunk komoly félnapos munkát a semmiért. Szerintem még a szülő is így állna hozzá.
    Ilyen hozzáállással készült munkákról mondtok véleményt.
    Értékelni sem volna szabad amíg a gyerek nincs motiválva(eredményessége döntően határozza meg az év végi eredményét, hiszen a tudását alkalmazni képes diák a célja az oktatásnak) , hogy tudása legjobbjára törekedjen.
    Ezek után szabad összehasonlítani más országok eredményeivel.

    • Talán az egyik hozadéka a magyar oktatásnak éppen ez a hozzáállás. A magyar gyerekek nagyrésze kb. 2. osztályig tanul azért, mert érdekli a tananyag, többet szeretne tudni. Aztán később már- éppen a gyerekidegen oktatási rendszer, elvárások miatt- csak az motiválja, hogy ne kapjon rossz jegyet. Már akit motivál…

  11. Èn a következöt nem értem. Szingapur volt az elsö a Pisa teszten. Az ö pontszámuknak a 80%-át Magyarország is hozta. Ami szerintem nem rossz eredmény. Söt a hetven országból kb a középmezönyben végzett. Elismerem, hogy az eredmények rosszabbak lettek és van javítani való de hogy nemzeti katasztrófát vizionálnak ebböl nekem furcsa.

    A másik, amit nem értekmiért csodálkoznak azon, hogy rosszak az eredmények ha egyszer nem is ilyen tipusú feladatokat gyakorolnak? Mert pl a devizaátváltás forintba az egy egyszerü osztás, amit csak gyakorolni kell. Vagy az, hogy bele sem kezdenek a feladatba az is arra utal, hogy akkor látja a diák életében elöször.

    • flashgordonx, több mindent nem értesz.

      Ok, vegyük végig.

      Nézzük a tananyag, ismeretek, ismeretek használata felől először.

      Van két dolog. Egyik hogy adott tananyag, az abban szereplő ismereteket és az ezen ismereketet számonkérő feladatok. Ez minden tantárgyból megcsinálható. Másik, egy olyan feladatsor, aminek a megoldásához egyszerre van szüksége a tanulónak a fizika, kémia, földrajz, matek (alapvető számolás), magyar (szögeértés, értő olvasás) órán tanult tananyagra ÉS még emellett az internetes kereső használatára és a szövegszerkesztő program használatára is. Elvileg ugye mindezt TANULTA, tanulnia kellett az iskolában. … No most, az ilyen típusú feladatok megoldásánál van kurva nagy bajban sok magyar diák: több tudásterületből kell egyszerre elfogadható szintű hozzáértést produkálni. Nem az a fő gond evvel, hogy ez “szokatlan feladat” neki … hanem az a gond, hogy ez szokatlan számára…. A valós életben ugyanis ILYEN kihívások jönnek szembe .. és az iskolában szerzett tudás értékét az mutatja, hogy miképp képes megfelelni az efféle kihívásoknak. És hát az derült ki, hogy nem túl jól.

      Másik amit felvetettél, hogy az élen végző eredményeinek a 80%-a…

      Na meginn nem tudsz valamit a tesztek készítéséről 🙂

      Egy feladatsor összeállításánál különféle nehézségű feladatokat kell belerakni a feladatsorba. Lesznek “könnyen megugorható” lécek, amiket a kevéssé ügyes gyerkőcök is megcsinálnak… lesznek közepesen nehezek … és lesznek nehéz feladatok. ( Esetleg ezt még meg lehet fejelni avval, hogy szűkre szabott idő áll rendelkezésre, azaz a hozzáértés mértékét az is mutatja, hogy mennyire gyorsan, mennyire készségszinten használnak dolgokat.)

      Szóval az hogy meg tudja ugrani a könnyű és közepes feladatokat, de nem nagyon tud hozzászagolni a nehezekhez .. ez nem “jó”.

      Másik megközelítés, hogy miért baj az hogy a középmezőnyben vagyunk … itt észvesztő tudatlanságról teszel tanúbizonyságot, már megbocsáss. ( Mondhatod erre, hogy ne sértegesselek, én meg mondhatom erre, hogy előbb nézz utána annak aminek megad is két kattintással utána nézhettél volna … és utána mondj-vélekedj bármit is… )

      Szóval amit itt nem néztél meg ( pedig meg kellett volna ): hogy kik mások vannak a középmezőnyben …

      nos: Törökörszág, Mexiko … azaz “a harmadik világ” teteje … NEM európai és nem fejlett ipari államok .. ezekkel vagyunk egy szinten az oktatásunk minőségét illetően …

      Ez szerinted nem katasztrófa ??

  12. Visszajelzés: Mi a különbség a svéd és a magyar suli közt? - StartHírek.hu

  13. Visszajelzés: segítség, svédülök és pisa eredmények magyar szülői szemmel - Podcast Gyűjtő

Hozzászólás