a 2012-es pisa felmérés svéd eredményei magyar szemmel

30+ éve svédországban élő magyar rokonok, ismerősök, akik magyarországon jártak iskolába a 70-es, 80-as években folyamatosan arról beszélnek, hogy a svéd oktatás színvonala mennyire kritikán aluli. ezt a tapasztalatot annak köszönhetik, hogy a már svédországban született gyermekeik által betekintést nyerhettek az itteni viszonyokba.

szülőként engem is nagyon foglalkoztat a téma, mert amikor azt mérlegelem, hogy megéri-e svédországban gyermeket nevelni, akkor ez egy olyan fontos kérdéskör, ami általában elbizonytalanít.

amennyiben nem bírod a közvetlen svéd magyar összehasonlításokat, és/vagy felbőszítene az, hogy magyarország gyenge nemzetközi szereplése ez esetben számomra vígasz, akkor kérlek ne olvass tovább!szóval lassan 10 éve ezt hallom, hogy bezzeg a magyar oktatás mennyivel jobb, mint a svéd, és az itteni gyerekek semmit nem tudnak, totál hülyék és neveletlenek.

az nekem mindig is gyanús volt, hogy akkor miért működik mégis itt ilyen jól a rendszer; felnőtté válva hirtelen varázsütés éri a svédeket, melynek hatására jó szakemberek és értelmes civilek lesznek?

a tények azonban makacs dolgok, a svédek az oecd átlag alatt teljesítettek 2012-ben is a pisa felmérés során, ahol 15 éves gyerekek tudását tesztelik matekból, természettudományokból és szövegértésből.

se vs hu pisa

a kék svédország,a piros magyarország
a magasabb pontszám a jobb eredmény

amikor olvastam az ezzel kapcsolatos magyar vonatkozású írásokat, akkor látva a tragikus honi eredményeket kézenfekvő volt, hogy a személyes érintettség okán összehasonlítsam a két ország diákjainak teljesítményét.

nos, aki nem annyira szereti a grafikonokat annak csak annyit emelnék ki, hogy mindkét ország romló teljesítményt mutat, viszont vészesen közel áll egymáshoz az elért pontszámok alapján.

az nem nyugtat meg önmagában, hogy a magyar gyerekek átlagosan majdnem olyan sötétek, mint a svédek, de legalább nem lesz lelkiismeretfurdalásom akkor, ha esetleg a gyermekemnek nem biztosítok lehetőséget arra, hogy magyar iskolába járjon később.

annak meg különösen örülök, hogy svédországban többek közt nem tanítják a magyar erkölcstan/hittan könyvben leírtakat, mely szerint a homoszexualitás “halálos bűn”, helyette már a másfél éves gyerekeket arra nevelik a bölcsiben, hogy vigyázzanak a környezetükre, és szelektíven gyűjtsék a hulladékot például.

halálos bűn?

ráadásul néhány éve a gyenge matek eredményekre való hivatkozással a svéd oktatási minisztérium kezdeményezésére már a bölcsiben elkezdtek a gyerekekkel e téren is foglalkozni. a lányomék a legkisebb csoportban számolni tanulnak, ami szerintem ugyan picit korai, de múltkor meglátta a 22 hónapos gyermek az svt1 logóját a tv-ben, és kétszer egymás után határozottan azt állította, hogy “ett” (egy). ezen kívül a térfogat fogalmával ismerkednek, ami főleg edényekből/be öntögetős pancsolásban manifesztálódik.

azért a szégyenteljes 2012-es pisa felmérés eredményei itt svédországban is elindították a pártok egymásra mutogatását, de úgy túnik, hogy beindult egy párbeszéd legalább. a pedagógusok szakszervezete már össze is foglalta néhány pontban, hogy milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a helyzet javuljon, és a túlterheltségük enyhüljön. kíváncsi vagyok, hogy mikorra lesz valamilyen vátozás tapasztalható az ügyben. a dolognak külön pikantériát ad, hogy a szomszéd finnek bezzegország lettek, bár idén rontottak az előkelő helyezésükön, miközben az ázsiaik taroltak.

addig is vígasztalódhatnak a svéd oktatáspártiak azzal, hogy itt legalább a szociális háttér miatt szinte alig van különbség a tanulók eredménye között ellentétben magyarországgal, ahol sajnos az anyagi helyzet igen keményen rányomja a bélyegét a gyermekek teljesítményére és arra, hogy milyen színvonalú oktatást érhetnek el.

performance gap

piros: svédország, kék: magyarország
a magasabb pontszám a jobb.

a grafikonokoat az oecd honlapjáról kölcsönöztem, ahol el lehet játszani érdekes országösszehasonlításokkal és még rengeteg infot lehet találni a témával kapcsolatban.

Advertisements

9 gondolat “a 2012-es pisa felmérés svéd eredményei magyar szemmel” bejegyzéshez

  1. A középiskolában mi is csináltunk felméréseket (Magyarországon), egy hazugság volt az egész, segítettek a tanárok jó szocialista módon, mert felülről meg volt mondva, hogy kb milyen eredményt kell elérni.
    Éppen ezért nem tudom, hogy miért kerítenek ekkora feneket a PISA eredményeknek, valószínűnek tartom, hogy a shanghai iskolák is erősen torzítottak vagy úgy, hogy csak a legjobbakat mérik fel, vagy a manipulálják az eredményeket, ahogy teszik azt a nemzetközi statisztikákkal (GDP nővekedés, infláció, stb.).

    A többi helyen sem gondolom, hogy tisztán mennek a dolgok.

  2. Na meg látom benne van az USA is egységes pontszámmal a felmérésben, ami egy vicc, ca. 300 millió embert magában foglaló földrészt egy számban kifejezni, meg Ausztrália is egy teljes kontinens, egészen más lehet északon, mint délen az élet. Olaszország északi és déli részt és Oroszország keleti és nyugati része is egészen más .

    Szerintem ezek a statisztikák csak arra jók, hogy idegesítsék az adott országok aktuális kormányát, az ellenzékiek meg fújjoljanak. Semmi másra.

    Még te is megmondod a posztban: “az nekem mindig is gyanús volt, hogy akkor miért működik mégis itt ilyen jól a rendszer; felnőtté válva hirtelen varázsütés éri a svédeket, melynek hatására jó szakemberek és értelmes civilek lesznek?”.

    Ha az országok jóságáról akarsz olvasni, akkor inkább ajánlom a http://whynationsfail.com/ könyvet és rengeteg más egyéb politikai gazdasági könyv van még a témában. (A http://whynationsfail.com/ nem kell elolvasnod, vannak róla cikkek a neten, amik összefoglalják a lényegét).

  3. “addig is vígasztalódhatnak a svéd oktatáspártiak azzal, hogy itt legalább a szociális háttér miatt szinte alig van különbség a tanulók eredménye között ellentétben magyarországgal, ahol sajnos az anyagi helyzet igen keményen rányomja a bélyegét a gyermekek teljesítményére és arra, hogy milyen színvonalú oktatást érhetnek el.”

    ez is butaság, ha belegondolsz, Svédországban gyakorlatilag félszocializmus van (kb egyharmada az embereknek állami vállaltnál dolgozik), persze, hogy a társadalmi különbségek kicsik (mindenkit agyonadóztatnak, aki pénzt keres, a szegényeket nagyon segítik, óriási állami újraelosztás van), majdnem mindenki rendesen fizet adót, általános jólét van

    ehhez képest Magyarországon az adócsalás nemzeti sport, mind a gazdagok, mind a szegények ott csalnak, ahol tudnak, valszeg minden statisztika erősen torzít, ami a jövedelmekre készül a rengeteg rejtett jövedelem és a feketegazdaság magas hányada miatt, a szociális háló igencsak hiányos a svédhez képest, az ország egy jelentős része a nyomor szintjén él, főleg vidéken, enni, ruházkodni, fűteni alig van pénzük (nézz utána szociológiai statisztikáknak, meg fogsz döbbenni, hogy mi a valós helyzet, főleg ha fővárosi voltál)

    és akkor a teljesen más gazdaságszerkezetű országok kiválasztott iskoláinak sokszor meghamisított statisztikáiból és az erősen torz gazdasági statisztikákból kijön valami, amit aztán rágosgatnak a populizmusra sokszor vevő politikusok és az újságírók, akik meg örülnek, hogy végre van miről írni, egyszerű téma, néhány szám, grafikon és kész is a cikk

    megismétlem, én viccnek tartom az egészet

  4. Szia!
    Most találtam rá a blogodra. Érdekes Svédország és Finnország viszonya… Finnországi hírekben gyakran benne van, hogy bezzeg, Svédországban mi hogy van, épp milyen eredményt értek el, mennyien telepedhetnek be az országba, stb. Még amikor erről a felmérésről volt szó (bár az eredménnyel nem voltak megelégedve itt sem), akkor is felhozták, hogy “dehát a svédeknek még mindig rosszabbul megy mint nekünk”. 🙂

  5. Nincs olyan rossz hír, amin ne javítana a tudat, hogy a svédeknek még annál is rosszabb! 😀
    Szerintem oviban számolni tanulni azért túlzás… Nekem még nincs gyerekem, lehet, hogy majd akkor megváltozik a véleményem, de én inkább annak a híve vagyok, hogy az ovi legyen a játéké. Tanulni még ráérnek bőven utána is. Vekerdy Tamás szokott ebben a témában gyakran megnyilatkozni, egyelőre az övével azonos állásponton vagyok.

    • Az én gyerekem 3 éves, ha úgy hozza a kedve elszámol húszig. Nem kellett “leültetnem”, vagy tanítanom. Érdekelte, elmondtuk, megjegyezte. Ennyi. 😉 Ha jobban belegondolok, IMÁD számolni. Megszámolja az autóit, a gombóc fagyikat, nézi az órát, és mondja az időt (általában rosszul 😉 ), számolja a halakat az akváriumban… Persze nem hiszem, hogy ettől jobban teljesítene majd az iskolában… 😀
      Vekerdytől nekem 1 dolog jött le egy az egyben, minél többet játszol és foglalkozol a gyerekeddel, annál jobban fogja később meghálálni. Beszélgess vele rengeteget, válaszolj a kérdéseire, magyarázd el neki a dolgokat, és SZERESD!
      Ugyanakkor nem hiszem, hogy bármilyen teszttel mérni lehet az oktatás színvonalát. Lehet, hogy a svéd gyerekek rosszabbul teljesítenek a teszten, mint magyar társaik, viszont nem veszik el a kedvüket a tanulástól, és valószínűleg életük nagyrészében folytatni fogják a tanulást, amiből következik, hogy 30 évesen kétszer annyit fognak tudni, mint a magyarok. Plusz hozzá jön még a megfelelő hozzáállás a tanárok részéről (ami Mo-on nincs meg sajnos 😦 ), a stocializáció, és így jön ki egy olyan nemzet, mint a svéd. Nem hiszem, hogy ennek köze lenne ahhoz, ki dolgozik állami vállalatnál, és ki nem.

  6. Visszajelzés: pisa eredmények 2015 vs. 2012 egy svédországan élő szülő szemével | bezzeg a svédek!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s