a csodaszámba menő magyar ügyintézés #hazaköltözünk

a hazaköltözés előkészületei adnak bőven anyagot a bezzeg a svédek podcast új epizódjaihoz. a legújabb kalandunk, hogy mivel lejárt a gyermek magyar személyi igazolványa, elmentünk a stockholmi konzulátusra ügyet intézni. 

a többi maga a csoda kategória…

nincs több rizsa

tegnap a szupermarketben csak nagy kiszerelésű jázmin rizs volt, hát olyat vettem.

az úton hazafelé a kocsiban egy teljesen új gondolattal találkoztam, amihez a következő hónapokban sok területen hozzá kell majd szokjak:

– lehet, hogy már soha többé nem veszek rizst svédországban? ez volt az utolsó?

1958 – Soroksári út 48., Budapesti Hántoló Malom, Onozó József malomigazgató átveszi a mezőtúri termelőszövetkezet rizsszállítmányát. forrás: fortepan (FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György)

kislányomnak magyarba’

versmondó: Kertész Péter

https://open.spotify.com/episode/5Db8S5bbTWbPLvBLiinUSW?si=48932ce767564fd9

még nem tudod, milyen lesz neked budapesten élni,

de jövő ilyenkor már a magyar iskolába fogsz járni.

megijedtél, amikor elkezdtünk a hazaköltözésről beszélgetni,

pedig nem is tudtad, hogy én halálra vagyok rémülve a jövőd miatt, mert

egy apa a legjobbat akarja a kislányának. 

bárkinek átharapnám a torkát, aki bántani akar téged és most félek,

hogy én foglak összezúzni ezzel az országváltással.

folyamatosan arra gondolok, hogyan tudlak megvédeni

a kultúrsokktól, ami bizonyosan megvisel majd mindannyiunkat.

közben kapaszkodom a hitembe, hogy mindenkinek így lesz a legjobb

és a várható nehézségeket nem elhallgatva a nyereségekre koncentrálok.

örülök, hogy egy nyitottabb, befogadóbb társadalomban nőttél fel, mint én,

de óriási veszteségnek érezném, ha nem tapasztalnád meg a kelet-európaiság lényegét.

hiszek benned, tudom, hogy rendben van az értékrended, bár aggódom,

mi lesz pesten, ha már a svéd osztályfőnöködet is – nem alaptalanul – leszexistáztad.

folyamatosan azzal nyugtatom magam, hogy nem elveszek tőled egy életet a költözéssel,

hanem adok egy extrát, igazán lehetsz magyar is. nekem ez fontos. 

majd úgy választhatsz felnőttként országot, 

hogy az identitásod mindkét felét lakva ismerted meg.

egy nap talán megérted majd, hogy stockholmban nem tudtam az az apa lenni számodra, 

aki mindig is szerettem volna. 

túl idősen érkeztem skandináviába, sosem sikerült beágyazódnom ide, nem is nagyon akartam, 

így üresnek érzem a kezem, amikor az elemi atyai feladatomat igyekszem ellátni:

megmutatni neked a világot, ahogyan én látom. 

szeretném megosztani veled az összes kincsem, és ezek nagyrészét csak otthon tudom, ott, 

ahol nekem nem csupán térkép e táj. 

remélem te is szívedbe zárod majd az öreg duna hömpölygését, 

és egy nap szeretettel szórod majd a hamvaimat a hullámok közé, 

ott, ahol a legboldogabbak voltunk.

magyarázat a hazaköltözésre vagy magyarázkodás?

mondják, hogy mindenütt jó, de a legjobb otthon. persze felmerül a kérdés, hogy OK, de hol vagyok otthon 11,5 év stockholmi élet után? 

2018 nyarán léptem ki a korábbi életemből és hagytam magam mögött a nagyvállalatok világát. ekkor kezdtem teljesen új karrierbe 43 évesen, ami sok szempontból megváltoztatta az életem. 

a legszembetűnőbb újdonság az volt külföldön élve, hogy abban a pillanatban, ahogy nem kellett bejárnom egy itteni munkahelyre és a kis vállalkozásom sikeresen épülni kezdett az online térben, felmerült bennem a kérdés, hogy miért vagyok éppen stockholmban? miért nem mondjuk lisszabonban, triesztben vagy akár budapesten – ahol a klienseim 70%, a régi barátaim és a családom él? egy digitális nomád lettem a vándorlás szabadsága nélkül egy hideg és sötét ám elszigetelt országban. miért nem látok több kollégát stockholmból posztolni az instán, hogy mennyire cool innen dolgozni?

tovább

plot twist 💥 hazaköltözünk (!!!)

kövesd a bezzeg a svédek!? podcastet a kedvenc lejátszódon!

gondolkodtál már azon, milyen érzés lenne, ha egy tipikus gyerekmese úgy végződne, hogy a legkisebb herceg elmegy az óperenciás tengeren túlra, legyőzi a hétfejű sárkányt, megismeri a hetedhét országot, elhódítja a királylány szívét majd úgy dönt, letelepedik a kalandjai helyszínén és ott éli le az egész életét? még talán annyival lehetne színezni ezt a verziót, hogy blogol onnan vagy podcastet készít, amiben folyamatosan arról mesél az óhazában maradt honfitársainak, hogy az új országban bezzeg milyen jó?!

engem az elmúlt évek során egyre növekvő hiányérzet kezdett maga alá gyűrni a ‘bezzeg a svédek!’ sztoriban. és igen, kitaláltad, az én mesémben jómagam volnék a kisherceg. 

ismered a 12 szakaszból álló Walt Disney/ Christopher Vogler/ Joseph Campbell féle hős útját? azt hiszem jelenleg a 9. állomásánál járok, ami nem más, mint a jutalom:

itt valami olyasmit kap meg a hős, ami számára nagyon értékes. ez lehet egy materiális kincs, vagy valami­lyen lelki szükséglet kielégítése. a jutalom eléré­séhez mindig kapcsolódik valamilyen bölcses­ség. az eredmény segíti a hőst, hogy jobban rálásson a megelőző életére, hogy összefüggése­ket találjon.

tovább

a tévé, mint ablak a normalitásra

sima péntek este van, fredagsmys, családi tehetségkutató műsor nézés a 10 évessel.

az egyik versenyző egy 50 körüli norvég nő, aki a svéd párhuzamos parkolási verseny bajnoka. kiderül, hogy a 4 fős zsűriből hármuknak egyáltalán nincs is jogsija. semmi para, haladunk tovább.

a következő fellépő egy thai bevándorló srác, aki a svéd pasijával érkezett a felvételre, aki cukin drukkol neki végig a kulisszában, miközben ő a nevetségesség határán kb. karaokezik. a zsűritől kap négy nemet, kiesik, de közben megköszönik a fellépést és bátorítják, hogy tök jól énekelt el egy svéd slágert, amivel megtöltötte a hallgatóság szívét kellemes érzésekkel.

később jön valami lenyűgözőbb produkció is, de abból csak az maradt meg, hogy az egyik celeb zsűritag főműsoridőben eme jelzőket használja az értékeléskor: “fucking jävla bra” – ami hevenyészett fordításomban annyit tesz: kibaszott, kurva jó.

itt tartunk 2022-ben svédországban. magyar tévét már rég nem merek/bírok nézni, pedig attól biztosan épülhetnék én is meg a gyerek is, tanulhatnánk a normalitásról…

izraeli kalandjaim a kibucban [podcast]

ebben a három epizódban elmesélem, hogy micsoda őrültségeken mentem keresztül 1996-97-ben kibbutz hazorea-n, izrael északi részén. szem nem marad szárazon…

hazorea, 3-as szoba és az installációm: agyvihar (vegyes technika, 2000 bitcoin)

a bezzeg a svédek podcastot, ami a stockholmba költözésemet dolgozza fel – a fenti extra epizódok kivételével – pedig itt hallgathatod: