Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116 vs emilie – avagy vessük össze mi akasztja ki a svéd hatóságokat, illetve a magyart névadás ügyben!

a mi történetünk 2011 nyarán kezdődött, amikor a várandós feleségemmel egy stockholmi nyaralás családlátogatás alatt a (svéd) utónév könyvet böngésztük. hamar megtaláltuk a számunkra tökéletes nevet, de azonnal felmerült a kérdés, hogy az Emilie név ebben a formában létezik-e magyarországon?

tisztelegjünk Kovács Tesco emléke előtt

azon is elgondolkodtam, hogy például mi van akkor, ha mondjuk Záporkának vagy Benetton-nak, esetleg Tesco-nak szeretnéd elnevezni a születendő gyermekedet? biztos van erre valami hivatalos, ebből kifolyólag szuperbürokratikus procedúra.

és van. a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet szabályozza a témát. e rendelet 30.§-ának (5) bekezdése kimondja:„Amennyiben a szülők által választott utónév nem szerepel az utónévjegyzékben, a Magyar Tudományos Akadémia nyilatkozik a kért utónév anyakönyvezhetőségéről.

a kutatások akkori (és mai) fokán az Emilie név nem szerepelt a MTA Nyelvtudományi Intézet honlapján levő női és férfiutónevek listájában. hurrá! az életünk nyilván nem lehet egyszerű.

semmi gond, csak egy szimpla kérvény a hivatalnak, akik megküldik majd a MTA Nyelvtudományi Intézetének Utónévbizottsága részére, ahol jólképzett nyelvész bácsik és gondolom nénik (pl. névtanos, nyelvtörténész, pszicholingvista, szociolingvista végzettséggel) szakvéleményt készítenek a kérvényezett név bejegyezhetőségéről is elbírálják a dolgot.

a fent említett rendelet megfogalmaz néhány könnyen követhető nem túl egyértelmű alapelvet. nagyon vicces és tanulságos. például nem javasolnak márkanévként használt alakokat, de nem ragozom, érdemes belenézni. szóval 14 pontban nem javasolnak az égvilágon semmit, ami egy picit is eltér a megszokottól.

rendes magyar módjára felhajtottunk egy imserős ismerősét, aki valami minisztériumban volt illetékes elvtársnő, s ő nagyon kedvesen eligazított az eljárás részleteivel kapcsoltban. beadtuk a kérelmet, s indoklásként megírtuk, hogy születendő gyermekünk kettős állampolgár lesz, ezért szeretnénk őt Emilie-nek nevezni, hogy ne nézzenek rá hülyén svédországban és ne kelljen úgy felnőnie, hogy senki nem képes normálisan kiejteni az egyébként szerintünk egyszerű nevét.

kisvártatva megérkezett az elutasító határozat. a vének tanácsának legfelsőbb bizottsága nem támogatta az elképzelésünket, így a gyermekünket és minket megfosztottak egy e betűtől. ez nagyon rosszul esett nekem, mert úgy éreztem, hogy az állam durván beleszól a magánéletembe, s én tehetetlen vagyok.

azt megérteném, hogy nem engednek olyan nevet adni a gyerekemnek, ami nonszensz vagy sértő, de azon kívül minden beavatkozás szerintem túlkapás babilon részéről.

ebben eléggé összhangban vagyunk az idevonatkozó svéd törvénnyel (namnlag 1982:670), amely szerint a gyermeked megszületését követő 3 hónapon belül a szülők be kell küldjék a választott nevet, amit az illetékes hatóságnak jóvá hagynia.

persze svédországban is vannak alattvalók, akiknél kiveri a biztosítékot, ha az állam bármilyen szinten beleszól az életébe.

1991-ben a névtörvény elleni tiltakozásuk kifejezése képpen egy svéd pár

Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116

-nak (ejtsd: Albin) kívánta elnevezni gyermekét, de az adóhatóság elutasította a kérelmet. másodszor is nekifutatottak, akkor “A”-nak próbálták elnevezni drága kis Albinukat, de ezt is elutasították és még jól meg is bírságolták őket.

az egyik svéd barátom akkora star wars rajongó, hogy nem tudott ellenálni az erő sötét oldalának és hivatalosan felvette a Yoda-t középső név gyanánt, mert itt ez is belefér.

többek közt ezen is felbuzdulva végre vettük a bátorságot és 4 perc alatt kitöltöttünk egy 1 oldalas névváltoztatási kérelem nyomtatványt, amit a 2 szülő aláírásával május 1-én beküldtünk az adóhivatala (eredeti név, új név és kész, indoklást nem kérnek). 3 héttel később a postaládában volt az alábbi határozat, mely szerint május 3-i (!) hatállyal Emili-ből Emilie lett.

ez így ennyi svédországban. tanulság? még nem merem levonni. majd akkor, ha megtapasztaltam hogyan megy ugyanez magyarországon. mert erőt gyűjtünk és nekifutunk, hogy otthon is hivatalosan ez legyen a gyermek neve, ahogyan azt mindig is szerettük volna…

emilie skatteverket

 

 

Reklámok

27 gondolat “Brfxxccxxmnpcccclllmmnprxvclmnckssqlbb11116 vs emilie – avagy vessük össze mi akasztja ki a svéd hatóságokat, illetve a magyart névadás ügyben!” bejegyzéshez

  1. Miután a gyerek neve hivatalosan megváltozott, szerintem erre hivatkozva kérhetitek Mo-n is a névváltoztatást. De kérdezzetek megy egy anyakönyvvezetőt. Az Emília nem jött szóba? Tudtommal az anyakönyvezhető mindkét országban.
    Mindenesetre drukkolok, hogy összejöjjön, mert ez tényleg értelmetlen korlátozás.

  2. “ez nagyon rosszul esett nekem, mert úgy éreztem, hogy az állam durván beleszól a magánéletembe, s én tehetetlen vagyok.” – üdvözöllek minden magyarországon élő nő gondolatvilágában…
    De mindent félretéve éljen a svéd bürokrácia – remélem a hazai nyelvész kartársok kegyesek lesznek veletek és nem szopatnak többet benneteket. Drukkolunk!

      • Úgy születtem hogy, anyukám 17 éves volt és hajadon. Az ő leánykori vezetéknevét kaptam. Az akkori illetékes hivatal indított apasági eljárást, aminek a végén megváltozott a vezetéknevem. Ez ingyen volt. 38 éves koromban változtattam nevet. Mind vezeték és keresztnevet. Egy körben nem lehetett a procedúrát végigcsinálni. Kérvényt kellett írnom, okmányokat és okmánybélyeget kellett csatolnom, indokolni kellett. 30 napos határidő papíron. majdnem 4 hónapba telt, de a keresztnevem megváltozott. Utána ugyanez a vezetéknévvel, Anyukámnak nyilatkoznia kellett, hogy felvehettem az ő leánykori vezetéknevét. A határozatokkal pedig mehettem különböző hivatalokhoz átíratni a papírokat (földhivatal, ELMŰ, iskolák … ) Másfél év volt mire mindennek vége lett.

    • hm, ez azért érdekes, mert én egy körben változtattam vezeték- és keresztnevet is 1998-ban, ráadásul csak egy illetéket kellett fizetnem érte, mert egyszerre akartam.
      más kérdés, h aug 23án adtam be és dec31én érkezett a papír, nekem is egy betűbe kötöttek bele, hogy háteztmagyarnévbennemlehet – pedig szerepel a magyar ABC-ben.

      a földhivatal 17 évvel később is küldött levelet a régi nevemre, ami vicces volt, mert ennyi idővel később nyilván nem hordtam magammal már a névváltoztatási okiratot, viszont a postán a régi nevemet kellett igazolnom.

      iskolai végzettségen sehol se változtattam meg a nevemet, mellékeltem mindig a névváltoztatási papírt és az teljesen elegendő volt.

      az én korábbi vezetéknevemmel nem kellett indokolni, elég volt, ha megpróbálták kiolvasni, azonnal értették 😀 de egyetlen papír volt a kérvény, minden, plusz az ocsmánybélyeg.

  3. Latom, komoly problemaval kell megkuzdenetek, minden mas rendben van… Albin Ekdal, Albin Johnsen biztosan nem futott bele hasonlo problemaba…
    “a Hulyesegnek es a Szovjetunionak nincsenek hatarai” mondotta valaki…

  4. Szerintem M.o-on csak próbálják megvédeni az újszülötteket a hülye szüleiktől, akik már jómódjukban nem tudnak mit csinálni csak a névadással megszopatni a gyereküket.
    Nem kell ezen fennakadni. Döntsétek el, hogy ha Svédországban éltek, akkor legyen svéd neve, ha meg a magyarhoz ragaszkodtok, akkor meg legyen magyar neve. A kutyát nem érdekli, hogy kettős állampolgár. Ha elköteleztétek magatokat Svédország mellett, akkor igenis legyen svéd neve. Gondolom M.o-ra csak szökőévente fog jönni a gyerek, de ha megmondja bárkinek, hogy Emili a neve, akkor úgy is vágni fogják, hogy nem magyar. Én még ennyi nevet sem engedélyeznék M.o-on, ami most van. Nemrég unokahúgom névválasztásánál böngészték tesómék az MTA névtárát, hát én a nevek 30%-át biztos betiltanám, mert egyszerűen döbbenet, hogy miket megengednek.
    Félre ne értsd nem rosszindulatból írtam, de szerintem ez iszonyatosan túl van lihegve. M.o-on pedig jelenleg a legkisebb probléma az, hogy milyen nevet adjál a gyerekednek!!!!

      • Bocsi lehet túlreagáltam kicsit az írásomat. Nincs gyerekem (még). Kicsit furcsa ilyen postokat olvasni a csóri Magyarországon, hogy Te ott Svédországban ilyen gondokkal küzdesz és bár még nem éltek kint annyira régóta mégis csodálkozol azon, hogy M.o-on mi van, pedig Te is tudod, hogy itt mivel mi van. Én csak arra akartam célozni, hogy el kell fogadni azt, ha M.o.-on konzervatívak ebben a kérdésben. Tudom bezzeg a svédek… ezért írtam, hogy akkor legyen svéd neve, de ne akarjátok lenyomni a magyar torkokon a svéd nevet. Svéd országban mindent lehet, itthon nem lehet mindent. Ezt sajnos muszáj elfogadni, minden más miatt pedig azt kell csinálni, amit Te jelesül azt, hogy elmenni ebből a – meggyötört – országból.

  5. Azt hogy csináljátok, hogy a gyermek születéstől kezdve kettős állampolgár?Nekünk bizony ilyesmi szóba se jöhetett, simán magyar lett ő is.Azóta már beadtuk az áp-kérelmet, meg is kaptuk, de hogy születéstől járna, ez nagyon új nekem.Akkor egyszerűen mindenki kiugrana Amerikába, Angliába meg az összes “vonzó” országba mexülni, és akkor már a gyerek kapásból kinti állampolgár lenne, jogosulva az összes kedvezményre, benefitre, akármire…Ez nagyon sok helyen nem teccik a helyi bennszülötteknek, teljesen jogosan…
    Névügyileg nekünk egyszerűen az volt, hogy sikerült “beleférnie” az elképzeléseinknek a kommersz, sima, fapados többszáz név közé, így lett lazán Orsolya-Hanna, egy gyerek, két keresztnévvel. Az egyik magyarosch is, a másik svédes is, mindenki választhat, hogy melyik nevet tudja kiejteni… 😀

    Szerintem is kicsit túllihegett probléma ez, mindenkinek ez legyen a legnagyobb baja, hogy a gyerekét hogyan nevezi el; de inkább nem mondok túl markáns véleményt, mert megint rám támad valami túlérzékeny kiköltözött… 😀

    Az a Brfxxccxx…akármi meg olyan, mintha elaludt volna valaki a billentyűzeten… 😀

    Volt valami ilyesmi nevű olimpikon is, talán Pekingben, de most nem találom Guglival sem, keményen röhejes volt a neve…

      • Hjaaaaaaaaaaaaaaa, hát az más… 😀
        Nemtom, valamiért az volt bennem, hogy ti párosával vagytok magyarok.

      • ha talált gyerek (szülők eltünnek) akkor megkapja a magyar állampolgárságot hogy ne legyen állampolgárság nélkül. Ha egyik szülő magyar az bőven elég a magyarhoz, de ezt minden ország maga dönti el….

  6. ezt nem ertem Miert nem lehetett Emilia-nak anyakonyvezni magyarul es Emilie-nek svedul. Magyarorszagon is lenne rendes neve, nem kell majd folyamatosan betuznie…

  7. Mi ezt megoldottuk úgy (szintén vegyes páros), hogy mindkét gyerek kapott egy echte magyar és egy echte holland keresztnevet. A magyar keresztnevüket használjuk. A magyar állampolgárságot meg nem feszegetem náluk, mert semmi előnyét nem látom per pillanat. 🙂 Lányomnál kissé fennakadtak az ügyintézéskor, mert keresgélték nagyon a helyes karaktert. 😀

  8. hát ezt nem értem. a szabály az, hogy “- Amennyiben a szülők egyike nem magyar állampolgár, az anyakönyvvezető a gyermek utónevét az érintett nem magyar állampolgárra irányadó szabályok szerint is bejegyezheti.”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s