akkor nem helló! – az idegen svéd szokásokról

néhány megfigyelést szeretnék megosztani a svéd kultúrális viszonyokról az interperszonális kapcsolatok tekintetében.

nyilván jó lenne tudni átfogóan elmesélni, hogy milyenek a svédek, illetve mi magyarok milyenek vagyunk, s ez miként nyilvánul meg ebben az igen nemzetközi, ám mégis velejéig svéd jegyeket felvonultató stockholmi környezetben. a kultúrsokk szerves része, sőt mondhatnám természetes velejárója az otthonról hozott alapvető viselkedésminták ütközése az itteniekkel.

az már a 0. percben nyilvánvalóvá vált, hogy sosem leszek svéd, és asszimilálódni sem szeretnék, viszont az integráció / beilleszkedés alapvető igény, amit próbálok napi szinten kielégíteni. ugyebár a mondás szerint

rómában vislkedj úgy, mint a románok rómaiak

és mivel minden közhely igaz, én is próbálok e szerint élni, azonban vannak szokások, amiket nehezemre esik felvenni az én kultúrális hátteremmel, a beállítottságommal, a velem hozott értékrenddel.

az alábbi példák egyértelműen súlyos általánosítást jelentenek az általam sokszor tapasztalt ám ettől még egyedi esetekre alapozva, de azért mégis érdemes összekötni a felvázolt pontokat, hogy kirajzolódjon egy jellemzés:

  • a svéd szomszéd valószínűleg a lépcsőházban sem köszön neked, még akkor sem, ha te üdvözlöd előtte*
  • lehetőség szerint nem szállnak be veled egy liftbe. ha mégis az a rettentő kínos helyzet áll élő, hogy együtt kell utazni 32 másodpercen keresztül vertikálisan egy zárt helyiségben, akkor iszonyatosan megfeszülnek
  • itt nincs olyan, hogy becsöngetsz a szomszédhoz egy csavarhúzót vagy létrát kölcsönkérni
  • ha véletlenül a ránézel az utcán egy szembejövő nőre, ne adj isten a szemébe, akkor iszonyat kellemetlenül kell érezned magad. visszanézni nem fog rád, pláne nem mosolyogni. inkább leszegett fejjel elsuhan melletted eltúlzottan határozott léptekkel
  • ajtópara: hülyén néznek rád, ha valakit magad elé engedsz az ajtóban. ebből kifolyólag készülj fel arra, hogy átgázolnak rajtad a metróra felszálló tömegek még mielőtt kiszállhatnál a kocsiból. nőt előre engedni pedig maga a szexizmus minősített esete, ami komoly következményekkel járhat
  • ha nyilvános helyen szenvedsz egy fizikai akadály leküzdésével (pl: babakocsit rángatsz föl/le kézben egy lépcsőn), akkor a kutya sem áll meg segíteni neked. mindenki csak saját magával van elfogalva, és azt gondolják, hogy ura vagy a helyzetnek, hiszen nem kértél segítséget

hirtelen ennyi volt a begyemben, amit meg akartam osztani, de talán neked is van idevágó tapasztalatod, amit szívesen vennék, ha megosztanál kommentben.

*ádámbátyám jól bevált módszere, hogy amikor nem köszön vissza neki a szomszéd a lépcsőházban , akkor a bejegyzés címét adó szólással visszavonja az üdvözletét. gondolkodom rajta, hogy én is bevezetem, bár akkor még jobban kimozdítanám a helyi lakoosságot a komfort zónájából.

Reklámok

25 gondolat “akkor nem helló! – az idegen svéd szokásokról” bejegyzéshez

  1. Fantasztikusan sommázata a kis magyar svéd realitynek. Megoszthatom?
    Nekem évekbe került mire elfogadtam, hogy itt senkit nem értékel a “Segíthetek?” kérdést, és tényleg mindenki maga akar megoldani mindent. Még akkor is ha nyílvánvalóan nem megy.
    Ami eszembe jut a listádról, az a praktikusság. Minden élethelyzetet, minden tárgyat és megoldást a svéd praktikusság szelleme ölel körül. Ha valami nem praktikus, akkor senkit nem érdekel.
    Szerintem.

  2. Ó je. A segítségkérés, mint szégyenforrás nagyon mellbevágó élmény. Csuklóból visszautasítanak minden kéretlen segítséget, még akkor is ha abszolút apróságról van szó. Példa: reggel áruszállító bácsi próbálja átküzdeni a lépcsőházi ajtón éppen csak beférő, csurig rakott kézitargoncáját -lehet rajta vagy egy mázsa cukor- az ötcentis fémküszöbön, miközben félkézzel tartja az ajtót. Látszik, csinálta már, de rohadt kényelmetlen és nehéz feladat. “Segíthetek” rikkantással megfogom az ajtót, mire csak néz rám, közli hogy igazán nem kell és tovább szenved, mintha ott se lennék. Mikor rájön hogy nem engedem el az ajtót, rákvörös lesz, végre megfogja két kézzel a targoncát, és zavarában majdnem bedobja a lápcsőházba. O.o

  3. Szia
    Nekem nem koszont vissza a sved kapitany,most akkor siman bunko
    es csak a nagycsocsu csajhoz ment oda.
    De akkor most amit irtal akkor ez tok oke lenne?
    Baszki nem vagom,most tok komolyan jon tekintetes ur es nem kell neki koszonni a munkahelyen/hajon/repulon/liftben/wc-n/marson

  4. Lehet hogy félig svéd vagyok? 🙂 Viccet félretéve, úgy tűnik itt is a mosdóvizzel öntötték ki a gyereket is, hiszen egy nagyon fontos dolog veszik el, a figyelmesség egymás iránt. Ha figyelünk a másikra is, máris nem kéretlen segítség lesz, hanem akkor ajánljuk fel amikor szükséges, de nem tolakodóan.

  5. Nekem volt kint babakocsis problémám, és ketten is kérés nélkül rögtön segítettek, de a liftes problémát sem fedeztem fel.

    • Azért problematikus a babakocsis témát említeni, mert nagyon másként áll a társadalom az akadálymentesítéssel. én mind a 2 társadalomban voltam kisgyerekes anyuka és azért Mo.-on többet szenvedtem. És emiatt jobban is rá voltam szorulva embertársaimra, akik sokszor nem ajánlották fel a segítségüket, persze, ha megkértem õket, nem volt gond. Itt egyszerûen nem nagyon kerültem babakocsival olyan helyzetbe, amikor másokra szorultam volna. A köszönéssel meg azt tapasztalom, mondjuk ez nem a belvárosra vonatkozik, hogy ha az ember ránéz a másikra, akár elkapja a tekintetét is, vagyis szemkontaktust létesít vele, akkor köszönnek is a svédek.

  6. Most mondanám, hogy Stockholmban (főváros!) bunkók a szomszédok, érzéketlenek a járókelők, stb. de nyilván az is erős túlzás lenne – ugyanúgy, mint a fenti példák. Ha segítségre van szükség, csak kérni kell, segítenek. Ugyanaz a mondat jelentése, de mennyivel jobban hangzik!

    Amerre én lakom, mindezeknek a fordítottját lehet általánosságként elmondani. Pl. pont ma adtunk kölcsön létrát a szomszédnak. Ő még pár hete magától jött oda a – minimális – kerítéshez, hogy felajánlja a gigamagas létrájukat, látta, hogy a folyamatban lévő metszéshez jól jönne. Ja igen, ma azt is mondta, hogy van magasnyomású tisztítógépe, csak szóljunk és ideadja, meglátjuk, csodát tesz a terasszal 🙂 Echte svédek, bizony. Mi meg csak most költöztünk ide a szomszédjukba.

    Én nem vagyok “igazi” svéd, csak magyar + svéd állampolgár. Az utóbbi nem túl régóta, de arra bőven elég, hogy a “mert ilyenek a svédek” c. listákat picike kétkedéssel fogadjam 🙂

    A köv. téma lehetne akár az is, ki is számít svédnek (mondjuk szerinted), vannak mindenféle verziók, én pl. nem fogadom el az SD definícióját.

    Azért a teljesség kedvéért érdekelne, hogy a fenti szituk hogyan néztek ki a valóságban? Pl. a babakocsi lépcsőn vonszolása előtt próbáltál-e segítséget kérni, undorral elfordultak-e? Becsengettél-e a szomszédhoz csavarhúzóért, rádhívta-e a rendőrséget? A 32 mp-es liftutazás úgy történt-e, hogy a svéd lányt nézted közben vagy próbáltál small talk-ot bevetni? 🙂

      • Ebben egyetértünk, csak éppen érdekes szembesülni azzal, hogy maguk a svédek kit tartanak “igazi” svédnek.

        Hivatalosan: ha állampolgár vagy, svéd vagy. Pont.

        Nemhivatalosan: na az már sokkal izgalmasabb… Pl. sokan szenvednek attól, hogy a “nem svéd” kinézetük miatt (mondjuk: csecsemőkorukban örökbe fogadott ázsiai származásúak, sokan vannak!) mert nem fogadják el tőlük pl a “te honnan jöttél?” kérdésre a “Göteborg-ból” választ, hiába igaz. Ésatöbbi. Svéd az anyanyelvük, svédek a szüleik, svéd a kultúrájuk – és mégis ki vannak közösítve bizonyos szempontból. [Ha netán látogatóba mennek az anyaországba, ott meg azt hiszik róluk, bírják a helyi nyelvet, kultúrát – de nem, ott azért kiívülállók.]

        Az egyéb példákat is sorolhatnám, de nagyon érdekes dolgokat lehet svéd netes fórumokon is olvasni, ahol emberek meg akarják határozni, ki a svéd.

      • Ami szerintem tök jó a sorozatban, hogy a pasi “love refugee”-ként napi nagy dózisokban kapja a svéd kultúrát, hiszen a barátnője által egyből adott annak svéd családja és baráti köre is 🙂 Érdemes megnézni az összeset.
        Ugyanakkor sajnálom, hogy a másik kommentem a moderáció áldozatává vált, pedig én tényleg az idevágó tapasztalataimról írtam…gondolom, súlyosbító körülmény, hogy jó általános benyomásaim vannak a svédekről (a piszok szomszéd bácsiról pl., aki nem átall segítséget felajánlani!…kérés nélkül!) ill. hogy magam is reménytelen esetté váltam a szemedben a svéd állampolgárságommal.
        Nem tesztelési céllal történt, de a lényeg hogy te elolvastad, amit ott (is) írtam – a cél végülis ez volt.
        A svédek baromi jók konfliktuskerülésben, viszont ezt nem úgy érik el, hogy egyesektől totál megvonják a szót…ez egy másik országban dívik, ahol a sajtószabadság pl. már csak nevében az. Sokaknak bejön az a stílus, nekem nem annyira – talán ez az egyik oka, hogy nem élek már ott 🙂
        Maradok tisztelettel,
        Hen, de nem tyúk 🙂
        (…és tényleg nem)

  7. Képzeld, amikor kint vagyok, tök meglepő, de engem megszólítgatnak.
    Boltban egy idősebb nő kiszúrta a rohadt heringes dobozt a kezemben, és kacsintott, hogy hú, hát az nagyon finom lesz.
    Buszmegállóban Svéddel angolul kitárgyaltuk a térképet, erre másik idősebb nő ül a megállóban, és figyel és mosolyog, megkérdezi, hogy honnan jöttem.
    Skavstanál a buszra teszem (tenném) fel a táskámat, erre egy svéd lány odajön tök magától segíteni.

    Amúgy totál egyetértek a többivel. Ami még érdekes, a recycling szobában találkozni valakivel, mikor épp a könyveket guberálod. 🙂 A metrón a hely átadását kedvesen fogadják az idősebbek, annyira azért nincsenek meglepve, én viszont elkényeztetett magyar nőként eléggé utálom, ha valami pasi befurakszik elém.

    A szemkontaktus tényleg érdekes, én itthon is bele-belenézek idegenek arcába, ez kint sincs másképpen, a pasik elég furcsán fogadják ezt.

    (ha már kint leszek, remélem, azért összefutunk majd. Akár zsíroskenyerezni a sjöstad ufóján)

  8. A velem egy hazban lako szomszedok (svedek) mindig köszönnek es mosolyognak.
    Mi Magyarorszagon sem kopogtattunk be a szomszedhoz kölcsön tojasert vagy furogepert, ugyhogy ez nem orszagfüggö szamomra.
    Persze van igazsag abban amit irsz, nekem a pakisztani kollegam emlitette, hogy mar a legelsö nap ledöbbent, hogy itt sosem beszelnek egymassal a vadidegen emberek 🙂 (pl. buszmegalloban varakozva, ilyesmik)
    Engem talan ket dolog zavar:
    – Ha a zebra közeleben vagyok, de el akarom engedni a buszt (en nem sietek, azon meg 50 ember utazik), meg akkor sem megy at elöttem ha integetek neki hogy menjen nyugodtan 😉
    – A lengöajton atmenve szinte sosem neznek vissza, hogy racsapjak-e valakire. Vagy tartsd meg madadnak, vagy vard meg amig visszacsapodik, es utana menj at. En ennek ellenere mindig figyelek masokra, de ezt meg is szoktak köszönni.
    Altalanositani viszont nehez. Lehet hogy csak en fogtam ki az atlagnal “baratkozobb” sved szomszedokat 🙂

  9. Hali,

    En 3 eve vagyok Göteborgban, es kezdetben nekem is hasonlo tapasztalataim voltak, de ezek sokat valtoztak. Talan egyedul a nöknek nyujtott udvariassag kerdeben latok hasonlot, de a többseg elfogadja az udvariassagot, ritkan van kivetel. A szomszedok elöre köszönnek, segitunk egymasnak, az esetek 90%-ban a segitsegemet is elfogadjak, es jönnek segiteni is. Egyszer altam felre az autoval, mert a vilagitasom kihagyott egy pillanatra, a mögöttem levö auto, aki par 100 meterre jött, leallt utannam es segiteni akart…A litfben sincs problema, de van aki lepcsön megy inkabb, de a többseg beszall mellenk. A direkt szemkontaktust erre fele kedvelik, de gyakorlatilag feler a flörtölessel 🙂
    En is altalanositani szoktam, de mar leszokoban vagyok, akinek lemeseltem, hogy en hogy latom svedorszagot, ö az ellenkezöjet meselte 🙂

    Szpidi

  10. Sziasztok! Csak most kezdtem el olvasni a blogot, nagyon tetszik 🙂 Mi Finnorszagban elunk, ezert arrol tudok csak irni, azert a ketto talan nincs nagyon messze egymastol. Nagyon vegyes a velemenyem. A liftes dolgot itt is latom, soha egy szia el nem hangzik a liftben, rad sem neznek!
    Babakocsival meg nincs tapasztalatom
    Szomszedok: a lepcsohazban olykor osszefutunk, akkor mosolyognak, de valahogy masnak erzem ezt a mosolyt, mint otthon, azt kell mondjam. Mintha a Nagy Szabalykonyvben benne lenne, hogy igen, mosolyogni illik, beszelnek is veled (angolul kommunikalunk), de kicsit lelegzet visszafolytva, kicsit Ok, tul vagyunk rajta, semmi tobb
    Ezzel szemben velem Helsinkiben a buszmegalloban csak ugy leszolitott egy idos holgy es beszelgettunk par szot, a buszon magatol odajott egy fiatal lany, mert a buszsofor kivetelesen nem beszelt angolul es segitett, szoval nagyon vegyes!

  11. Köszi, hogy megírtad helyettem is! En nem Stockholmban élek, hanem Eskilstunaban, de mindegy is, ebben a 100 ezres erősen iparosodott varosban sem történnek másként a dolgok. Eleinte nagyon szomorúan, sőt letargiába sodródottan konstatáltam, h. ez mar így is marad, hiába vagyok en a kezdeményező. A jó szomszédi viszony kialakitasan dolgozva, minden probalkozasom kudarcba fulladt, es természetesen en ereztem magam kényelmetlenül a végén…mikor feladtam. Mostmár en is némán sétáltatom a macskámat az udvaron, emberek szemébe nem nézve, lehajtott fejjel ahogyan itt szokás. Pozitívum, h. legálabb a nyugdíjasok hajlandóak rövidebb megallapitasokat kezdemenyezni…kb. 3 mondat erejéig el lehet velük dumcsizni. A fiatal korosztály teljesen reménytelen, képtelen a szocializaciora…ez egyebkent engem az elején teljesen megrázott…de mindenhez hozza lehet szokni idövel…es persze el lehet innen is költözni, semmi sem kötelező, pláne nem magadévá tenni ezt az abszurd életstílust, ami a magyartól, de mondhatnám minden másik európai kivéve (svéd, norvég, finn) országtól jelentősen!!! eltér.

  12. Visszajelzés: Akkor nem helló! - StartHírek.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s