kultúrsokk elméletben: W görbe, töketlen svédek és a másik 4 dimenzió

a kutatások mai fokán a huzamosabb időre (>3 hét) külföldre utazóknak bizony szembe kell néznie a kultúrsokk hatásaival. ezt a saját izraeli tapasztalataim alapján is meg tudom erősíteni.

az alábbi tudományosnak tűnő ábra bemutatja a folyamat tipikus fázisait:

ezen a grafikonon nem jelölik, de a függőleges y tengely a hangulatot mutatja, míg a vízszintes x az idő múlását. ezek szerint az érkezéskor leszek a legjobban feldobva, utána már csak lefelé vezet a hullámvasút, melynek állomásai a következők:

1. ez első 1-2 hónapban minden újdonságként, üdítően hat ránk. az élet szép és jó. a fő gondolatunk: “nekem aztán bejött az élet!” ezt az időszakot hívják mézes heteknek is.
2. rádöbbenünk, hogy bizony itt sok minden másképpen működik, és ami az első 3 hétben vicces/érdekes volt, az hamar irritálni kezd. egyre több problémával szembesülünk és vérmérséklet, illetve igény szerint frusztrálttá válunk: “ezek mekkora idióták!”
3. beüt a depresszió, az elesettség érzése és tán a honvágy is: “otthon legalább tudom, hogy melyik péknél a legfinomabb a sajtoskifli” ez már bizony a kultúrsokk mély bugyra.
4. a beilleszkedés fázisában elkezdünk kimászni a gödörböl. erre az időszakra jellemző az új barátok megismerése, a különböző túlélési stratégiák kifejlesztése. alkalmazkodunk a helyi kultúrához. “nem is olyan szar itt” 
5. sikeres beilleszkedés: jól érzed magad a bőrödben, nem akarsz hazamenni, úgy érzed, hogy megtaláltad az új otthonodat. “itthon – otthon” 
6. amikor eljön a pillanat, hogy mégis haza kell költöznöd, akkor kezdődik a fordított kultúrsokk, ami gyakorlatilag ugyanazokon a mélységeken és magasságokon át ível, mint a fent részletezett mezei kultúrsokk. tehát eleinte teljesen fel vagy villanyozva, hogy mész haza.
7. a rövid mézes hetek után idegesíteni kezd, hogy az itthoni barátok és a család nem értik meg miért és hogyan változtál meg. zavar a lepattantság, a csóróság és minden, ami szarabb, mint kint volt (ez ugye relatív. gondolom, aki afganisztánból tér haza, az örül, hogy a világ szerencsésebb felén született)
8. beleszoksz a szürke hétköznapokba
9. tökéletesen beilleszkedsz újra, és sikeresen beépíted az itthoni életedbe azokat a dolgokat, amiket kint tanultál.

de miben különböznek a magyarok a svédektől?

a tudomány sokat foglalkozik az utóbbi évtizedekben a kultúrális különbségekkel. alapvetően 5 dimenzió mentén próbálják mérni és összehasonlítani a különböző országok kultúráit Geert Hofstede és Michael Bond elmélete alapján. nem kívánom itt részletesen kifejteni az teóriát, de ha érdekel, akkor ajánlom Susan C. Schneider, Jean-Louis Barsoux Managing Across Cultures című remekművét (tényleg rohadt érdekes).

az 5 különböző szempont magyar fordítását én végeztem, úgyhogy bocs, mert nem sikerült túl jól. minél magasabb egy dimenzió értéke, annál inkább jellemző az adott országra. magyarország nem szerepelt a többéves kutatásban ezért csak becsült értékek vannak megadva.

a) kollektivizmus/individualitás: svédország – magyarország 71:55 ami azt mutatja, hogy a svédek inkább csak magukkal és a  közvetlen családjukkal foglalkoznak, míg a magyarok szeretnek csoportokhoz, klánokhoz, szervezetekhez tartozni akikkel szívesben foglalkoznak, mint a saját dolgukkal. az elvárt jutalom pedig a lojalitás (lásd még: hűbéres rendszer).

b) a hatalomhoz való viszony: svédország – magyarország 31:19 ezek szerint mindkét országban azt várják el az emberek, hogy a hatalom igazságosan legyen elosztva a különböző társadalmi és kormányszervezetek közt, a szakmai tudás legyen a hatalom alapja és nem az erő vagy a tradíció. sajnos attól tartok, hogy ezen a területen rosszul becsülték meg a magyarok kultúráját…

c) a bizonytalanság elkerülése: svédország – magyarország 29:83 itt óriási a különbség. a svédek nem szoronganak azon, hogy valami nem úgy lesz, mint ahogy eltervezték ellentétben velünk, magyarokkal, akik izomból ragaszkodunk az elképzeléseinkhez, és nehezen változtatunk a dolgokon. ebből adódóan a svédek nem szeretik a formalitást, míg mi a tradíciókhoz és a rituálékhoz igencsak ragaszkodunk.

d) masculin/feminin társadalom: svédország – magyarország 5:79 itt kell megjegyeznem, hogy a svéd a világ legfemininebb társadalma a felmérés szerint. a társadalomban a legfőbb érték az egymásra való odafigyelés és az életminőség. a magyar macsónak viszont kizárólag a teljesítmény és a siker számít. a nemi szerepek nálunk igencsak egyértelműek, míg a svédeknél szexista megnyilvánulásnak számít egy nőt előre engedni az ajtón vagy felemelni helyette a nehéz bőröndöt. ezért tűnik minden svéd töketlennek a mi szempontunkból, mint hogyan erre a címben már hatásvadász módon utaltam is.

e) hosszú távú/rövid távú gondolkodásmód: svédország – magyarország 33: ? a svédek viszonylag hamar szeretnék elfogyasztani a munkájuk gyümölcsét, stabilitásra törekszenek és mindenképpen elvégzik a trásadalmi kötelezettségeiket. magyarországot e tekitetben még csak meg sem próbálták becsülni a szakértők.

a fentiek alapján tehát már van egy kis elképzelésem arról, hogy mire számíthatok, de természetesen minden tekintetben a saját élményeimre fogok alapozni, melyeket folyamatosan megosztok e blogon a tervek szerint.