pakolás: káoszból rend

az utazás előtti napok kétségkívül megpróbáltatások elé állítanak. próbálsz mindent elintézni, rohangálsz hetekig, búcsúzkodsz.

számomra a legnehezebb mégis a pakolás. először is el kell dönteni, hogy mit vigyek ki. mivel civilizált országba megyünk, nem kell azon parázni, hogy ha valamit itthon hagynék, akkor az pótolhatatlan. repülővel megyünk, ezért a poggyász limitálva van 5*32kg-ra, plusz két kabintáska. egy bőrönd már előre ment egy ismerősünk jóvoltából, és egy majd utánunk jön augusztusban. erre könnyen azt mondanád, hogy kb. 200kg cucc bőven elég minden élethelyzetre.

az indulás előtti 25. órában mégsem tűnik így a helyzet.

20120530-092305.jpg

kiderült, amit a lelkem mélyén mindig is tudtam: elképesztően sok cuccunk van. a háztartáshoz szükséges és egyéb dekorációs tárgyak bedobozolva szenderültek téli álomra anyukámék pincéjében, viszont a ruházat komoly kihívásokat támaszt velünk szemben.

egy kedves izraeli rokonomnak hosszú éveken keresztül kizárólag fehér t-shirtből, egy bizonyos árnyalatú kék levi’s 538 farmerból és néhány egyforma fehér reebok classicból állt a ruhatára. így nem kellett reggel azon gondolkodnia, hogy mit vegyen föl. az automata mosógépek világában semmi ok nincs arra, hogy 7 váltásnál többet vigyél/vegyél bármiből, viszont kénytelen vagy változatosan öltözködni, mert mit szólnának a munkahelyeden, ha minden nap ugyanolyan göncben jelennél meg?! pedig már annyit gondolkodtam a tökéletes kompakt ruhatár kialakításán, amit egy esetleges világvége vagy egy földkörüli utazás esetén praktikusan magammal vihetnék. de még nem voltam elég bátor, továbbá stockholmban a zord időjáásra is készülni kell, ami tovább növeli a szükséges ruházat számát.

apropó munkahely! nem tudom még, hogy mi lesz a dress code az új, egyelőre még nem létező melómban. remélem laza, farmeros, esetleg némi inghasználattal. de nem építhetek erre, ezért vagy 10 inget is kénytelen vagyok elcsomagolni, öltönyöstül. ááááá! ez fáj a legjobban. remélem csak az interjún kell majd hordanom!

de mi ebből a tanulság?

e téma kapcsán mindennél jobban megirigyeltem a buddhista szerzeteseket, akik egy szál ruhában és egy rizsestállal zarándokolnak a világban. amíg nem tartunk ott, addig viszont az általunk tulajdonolt tárgyak minket birtokolnak. minél több cuccod van, annál kevésbé vagy mobilis, és szabad. a kényelem és a fogyasztás oltárán feláldozzuk a szabadságunkat. nehéz megtalálni az ideális egyensúlyt, de egy ilyen fájdalmas pakolás mindenképpen jó leckét ad a jövőre nézve.

a lényeg, hogy minden egyes vásárlásnál gondolkodjunk el azon, hogy ténylegesen szükségünk van-e az adott tételre, vagy csak maga a vásárlás szépsége miatt járulunk a kasszához? továbbá néhány évenként érdemes teljesen kipakolni otthon mindent, hogy átnézzük min is ülünk, és a számunkra fölöslegessé vált dolgokat a megfelelő helyre eljuttassuk. így legalább többszörösen felhasználásra kerül az egyszer legyártott termék, amivel kicsit legalább a környezetünkre is tekintettel vagyunk.

na megyek csomagolni…

Reklámok

Egy gondolat “pakolás: káoszból rend” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: hurrá/baszki, van új melóm! | bandirepublic

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s