han, hon, hen – a férfi és nő egysége, illetve annak hiánya a svéd kultúrában

svédországgal kapcsolatban relevánsnak éreztem bert hellinger bölcs szavait a nők és férfiak közti egységről és különbözőségről:

“az egység szó csak akkor értelmezhető, ha létezik különbözőség is. különbözőség nélkül nincs egység, mert az egység az, ami összeköti és összefogja a különbözőt. a különbségek egységének legszebb képe egy emberpár, hiszen nemigen lehet elképzelni különbözőbbet, mint egy férfi és egy nő. minden szempontból különböznek, mégis csak egymással összefüggésben értelmezhetők.

hogyan sikerülhet a szeretet a párkapcsolatban? ha a különbségek különbségek maradnak és mégis egységet alkotnak. ezt a mély egységet egymás különbözőségének az elismerése hozza létre, és éppen a különbség, az ellentmondásosság az ami teremtő erővel bír.

ha elsimítjuk a különbségeket és eltéréseket nem egységet kapunk, hanem egyformaságot. ám ennek kevés teremtő ereje van. csak az ellentétek közti feszültség tud létrehozni valami újat, egy harmadikat. épp ezért olyan fontos egy párkapcsolatban, hogy a férfi férfi maradjon, még ha nem is tetszik a nőnek hogy a férfiak másfélék és viszont.”

a jegyzőkönyvbe szeretném mondani, hogy lányos apaként nagy rajongója vagyok a női egyenjogúságnak.

de sokszor azt látom itt svédországban, hogy a női egyenlőséget teljesen összekeverik az egyformasággal, ami megöli a rock n roll-t a párkapcsolatokban. nagyon furcsa errefelé a dinamika (vagy annak hiánya) a két nem között.

az igazi nyitottság és tolerancia a szememben azt jelenti, hogy elfogadjuk a különbözőségeket és nem próbáljuk meg már az óvodában elkezdeni kiölni ezt a gyerekekből.

nagyon nehéz időszak volt számunkra, amikor a lányunk 2,5 éves korában keményen belekezdett a hiszti-dac korszakába. sosem fogom elfelejteni amikor megpróbáltam szakmai jelleggel beszélni erről a rutinos svéd óvodai pedagógussal. merészeltem megkérdezni, hogy a hasonló korú fiúknál is ugyanígy jelentkeznek-e ezek az elviselhetetlen hisztériás rohamok?

meg akartam érteni, hogy vajon a kislányok így kezdik-e el gyakorolni a női érdekérvényesítő képességüket vagy ez valami más?

olyan lebaszcsizós kioktatást kaptam hirtelen az óvónőtől, hogy csak na! megtudtam, hogy szerinte – és a hivatalos svéd vélekedés szerint – nincsen semmi különbség a fiúk és a lányok közt sem ebben, sem másban. kifejtette, hogy ezért egyformán is kezelik őket.

szerintem fontos a kezdetektől hangsúlyozni a különbözőségeket és kultiválni azokat. nem szeretném, ha azt vernék a gyerekem fejébe, hogy nemre, fajra, korra való tekintet nélkül mindenki egyforma.

a szándék valószínűleg jó, de súlyos hiba lenne az egyenlőséget az egyformasággal agyoncsapni.

Reklámok

6 gondolat “han, hon, hen – a férfi és nő egysége, illetve annak hiánya a svéd kultúrában” bejegyzéshez

  1. Basszus, Bandi, téged elraboltak az ufók vmelyik éjjel? szeretem az írásaidat, a látásmódodat pl a nemek közti egyenlőség kapcsán is, de most olyan, mintha azért írtad volna ezt, h megnézd, milyen az, amikor az elvárásoknak megfelelő tartalmat írsz….
    A probléma jelen esetben ott van sztem, h abból indulsz ki, h van olyan, h női érdekérvényesítőképesség, veleszületetten. mitől tudnák a kislányok h milyen érdékérvényesítő lehetőségük van, ha nem attól, h látják maguk körül a társadalomban? a társadalmi szerepelvárásokban rátalálsz arra, h egy nő “hisztizik” (mert amúgy mi is a hiszti?), ezt társítják a női viselkedésmintához. nézd meg, h mit mondanak arra a kisfiúra, aki szintén “hisztizik” a dackorszak valamely szakaszában (mert igen, a fiúk is)… szóval a svéd óvodapedagógusnak tökéletesen igaza volt, h szóvá tette, na.
    a párkapcsolat lényegéről meg végképp elég furákat írtál most, mi is van az egyneműek párkapcsolatával akkor?
    és hát a személyiségünk még jócskán különbözhet egymástól, a nemünktől függetlenül, és egy párkapcsolatban nem egymás tulajdonságai képezik az alapot? vagy szerinted inkább a mellek és farkak?
    sokszor látom, h a nemek közti egyformaságot sokan úgy értik, hogy az azonosságot nemi jellegekben látják, miközben az a nemekhez kötődően különböző személyiségjellemzők/cselekvések meglétének elvetésén alapuló egyformaságról szól.

    • szia Kiskanál!

      jól esik, hogy aggódsz értem, köszönöm.
      nyilván itt nem fogjuk meggyőzni egymást semmiről, főleg, hogy én képzetlen vagyok a gender elmélet terén.

      nagyon örülök, hogy a lányom egy olyan társadalomban cseperedik föl, ahol a mai világok közül talán a legkeményebben kérdőjelezik meg a tanult nemi szerepeket. tényleg már az ovitól kezdve nincsenek ezek ráerőltetve a gyerekekre, és a hajam égnek áll a magyarországi durva nyomástól, amit a gyerekekre raknak (a fiúk nem sírnak stb).

      szóval ideológiai szempontból képzetlen vagyok, inkább a tapasztalataimra hagyatkozom. érdekes, hogy ebben a nemsemleges svéd társadalomban is mennyire durva különbségeket látok a fiúk és a lányok közt. nyilván csak akkor lehetne kizárni a társdalmi nyomást ha egy légüres térben nőnének föl a gyerekek, de ilyen ugyebár nem létezik. viszont a svéd társadalom igen közel van hozzá. és mégis látom a különbségeket, aminek én nemi jelentőséget tulajdonítok (a hisztizés viccesen provokatív példa lett volna, de nem jött át. van sok más példám is, pl a fiúk-lányok vegyes focicsapatban való viselkedés, ahol én vagyok, aki felszólal a fiúk önzősége ellen, hogy passzoljanak a csajoknak is stb).

      a homoszexuális párokra én is gondoltam, de nem akarok itt butaságokat írni, mert nincs saját tapasztalatom.

      • Üdv Bandi! Szerény nyomott véleményem szerint azért látsz durva különbségeket, mert vannak. Ráadásul én is nemi jellegűnek tartom őket a saját tapasztalatim alapján. Egy ismerős anyuka külön felhívta a figyelmünket, amikor megtudta, hogy három lány után fiúnk lesz, hogy a fiúk mások, mint a lányok. Azért hangsúlyozta ezt nekünk, mert két családot is ismert hasonló felállással, és mindkét helyen csodabogárként/kis hülyeként kezelik a fiút, pedig semmi baj nincs vele, csak más a fejlődési ritmusa, mozgásigénye, érdeklődési köre, mint a nővéreinek. Na ez nálunk is bejött. Azzal együtt, hogy ha akar babázhat, meg szabad neki sírni is, de például a traktorok iránti vonzódása belülről jön neki, nincs semmilyen “társadalmi elvárás” a környezetében erre vonatkozóan.

      • Szia Bandi! Én is azt tapasztalom, amit te, méghozzá egészen kis kortól, amikor még semmiféle társadalmi nyomás nincs a gyereken. Amikor kiderült, hogy három lány után fiúnk lesz, egy ismerős anyuka leültetett bennünket, hogy elmondja, készüljünk fel rá, hogy a fiúk általában teljesen mások, mint a lányok. Azért mondta el, mert ismer két olyan családot is, ahol hasonló a felállás, mint nálunk, és csodabogárként/kis hülyeként kezelik a fiút, holott semmi gond nincs vele szerinte, csak más a fejlődési ritmusa, a mozgásigénye, az érdeklődési köre, mint a nővéreié. Nagyon nem lepett meg bennünket a hírrel, és hamar kiderült, hogy ez nálunk sem lesz másképp. Nem vagyunk ókonzervatívok, szabad neki is sírni, meg ha épp babázni van kedve, azt sem veszem el tőle, hogy az nem való fiúnak, de a traktorok iránti olthatatlan érdeklődést sem én, vagy a nagyapja ültette el benne. Az belülről jött.

        Szóval szerintem nagyon is jogos a felvetésed, az egyformaság erőltetése probléma. Egyenlők vagyunk és különbözőek.

  2. köszi 🙂 mégsem tévedtem nagyot, amikor követni kezdtem az oldaladat, a válaszod nagyon szimpatikus, ilyenkor – ha hasonló helyzetben hasonlót írok valakinek – nagyon sokszor agresszíven reagálnak, most is fel voltam készülve ilyesmire.
    az ideológiai hiányosságokon könnyű segíteni szerencsére, ha az embernek van kedve/ideje/motivációja, találhat megbízható forrásokat hozzá.
    tök érdekes amúgy, amit írsz pl a foci kapcsán is. én nagyon szeretném ezeket közelről is látni 🙂 de eddig a te szemüvegeden keresztül majdnem olyan volt, mintha… azért remélem, a további posztjaiddal úgy leszek, mint a korábbiakkal: 1. mintha a saját gondolataimat olvasnám 🙂 2. életképek abból a társadalmi berendezkedésből, amiben a legszívesebben élnék
    a lányod nézőpontja is érdekes lehet amúgy, hogy ő ebben a közegben felnőve hogyan gondolkodik a fiú-lány kérdésről. írj még 🙂

  3. Visszajelzés: Svédország és a nemek egyformasága - StartHírek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s