személyi jövedelemadó és járulékok svédországban – tényleg annyira a magas az adó?

tegnap kézhez kaptuk az éves szja-lottó nyerőszelvényeit. a svéd adóhivatal megcsinálja neked az éves bevallásod, kiküldi postán vagy megosztja a személyes online postafiókodban a honlapjukon. ha nincs mit hozzáfűznöd, akkor online vagy sms-ben leokézod és várod a júniust, amikor kicsengetik a túlfizetést. a részletekről már korábban írtam itt.

gazdasági bevándorlóként és szerelmi menekültként

(angolul jobban hangzik, hogy love refugee, ami egy legitim kategória stockholmban) mindig vegyes érzelmekkel nézem meg, hogy az elmúlt évben mennyi pénzzel járultam hozzá a közöshöz. svédország számára mindenképpen pozitív a mérleg eredménye, mert idejöttem 37 évesen egyetemi diplomával és nemzetközi munkatapasztalattal, majd két héttel később munkába álltam. 6. éve keresek folyamatosan abban a kategóriában, amit az adó szempontjából már magas jövedelemnek számít. ez megnyugtató, mert nem érzem magam potyautasnak és nem kell szégyenkeznem semmiért – mondjuk nincs is teleplakátolva az ország, hogy svéd égboltra svéd ufo-t! meg hogy mindenki takarodjon haza a csóró, idegen anyjába (gratulálok magyarország kormánya 2018)

másrészt meg mindig kikerekedik a szemem, hogy mennyi lét fizettem be az államkasszába. jézus! és ebből mennyit költöttek rám? se egy jó munkanélküli segély vagy egy ingyen egyetem. nulla lakbértámogatás – semmi az ég világon. ok, mondjuk a gyerek ovijával meg vagyunk elégedve, de ott azért egy havi ezrest be kell fizetni, amit a családi pótlék éppen kompenzál.

a svéd személyi jövedelemadó progresszív, tehát – ellentétben a magyar egykulcsos rendszerrel – minél többet keresel, annál nagyobb az elvonás. konkrét összegek itt. ez amolyan kultúrális dolog szerintem. a svédek segítik a gyengéket, akik nem annyira szerencsések és ez tökéletesen látszik az adózáson is. nekem nincs ezzel gondom, de amikor meglátom egyben az éves befizetett szja-mat, akkor mindig arra vágyom, hogy bárcsak a magyar rendszerben adóznék, mert úgy sokkal több maradna a zsebemben.

a vicc kedvéért felcsaptam a neten egy nettó bérkalkulátort és nagyon meglepődtem. bevittem a svéd fizumat és megtudtam, hogy az szja és az összes járulék levonása után szinte fillérre (öre-re) ugyanannyi maradna a zsebemben a magyar adózás hatálya alatt.

az effektív elvonás (szja és járulékok, minden) svédországban 34,4%, magyarországon pedig 33,5% a tavalyi fizetésemre kalkulálva.

itt tartsunk egy rövid szünetet, vegyünk néhány mély lélegzetet: orrunkon be, szánkon ki. ismételjük meg háromszor!

ok, megnyugodtunk? akkor folytatom a gondolatmenetet.

abba nem megyek bele, hogy összehasonlítsam az állam milyen színvonalú szolgáltatást nyújt a két vizsgált országban. az viszont tény, hogy magyarországon a legmagasabb az ÁFA a maga szimpatikus kis 27%-ával, amit minden egyes vásárláskor be kell tolni az államkasszába. svédországban a legmagasabb általános forgalmiadó kulcs ‘csak’ 25%.

de jöjjön most az igazi tökönrúgás!

vegyünk egy kifejezetten alacsony svéd jövedelmet a fenti számításunk alapjául! a példa egy olyan kereső lesz, aki csak 50%-os részmunkaidőben dolgozik, ezért a jövedelme egy átlagos belépő szintű fizunak a fele.

ez a polgár svédországban csupán 13,6%-os elvonással van sújtva, míg magyarországon pontosan ugyanúgy 33,5% lenne a sáp. ez már egy brutális 20%-os különbség a svéd kereső javára. mégegyszer mondom, hogy mindenki értse:

az alacsonyabb jövedelem esetén svédországban 20%-kal kevesebb adót és járulákot kell fizetni, mint magyarországon.

egy klasszikus szavaival búcsúzom:

– ezt meg így hogy?!

Reklámok

8 gondolat “személyi jövedelemadó és járulékok svédországban – tényleg annyira a magas az adó?” bejegyzéshez

  1. A számok makacs dolgok: Magyarországon minden 100 Ft nettó bérre 82 Ft közteher jön. Ez 82%.
    Ingatlanadó, kommunális adó, önkormányzati adó (városadó) összege mekkora Svédországban?

  2. Én is Svédországban elek, és úgy érzem néhány dolog hiányzik ebből a leírásból.
    Nem értem, hogy miért kell a nagy meglepődést eljátszani. Itt a bruttó fizetést csak az személyi jövedelemadó terheli. Ez településenként változik, de kb. 30 %. A tb, nyugdíj befizetése a munkáltató dolga, az nem jelenik meg a bruttó berben. Ha jól tudom akkor Magyarországon azok is a bruttó bért terhelik. Van meg kedvezmény néhány, pl a munkaviszonyból származó jövedelem után van adókedvezmény. Konkrét számok nélkül csak annyit, hogy így egy normál fizetes nettoja kb. 24-27 %-kal kevesebb, mint a bruttó bér. Az extra adó, ami plusz 20 %, tehát a 30-cal együtt 50 %, jelenleg azokat a béreket terheli ami kb. Havi bruttó 4000 euró feletti rész. Tehát aki jól keres, az keményen adózik. Aki e határ alatt van az a feljebb említett módon.
    Elsőre talán ennyi. Ja igen, kb 50-60 %a a nettó bérnek kapásból megy a havi rendszeres kiadásokra…


    https://polldaddy.com/js/rating/rating.js

  3. Visszajelzés: autófenntartás stockholmban és budapesten | bezzeg a svédek!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s