úgy nőttem föl, hogy reggel-este kakaót ittam – természetesen szívószállal. mivel ez a 70-es évek második felében történt nem emlékszem, hogy milyen márkát vásároltak a szüleim, de az határozottan megvan, amikor anyukám nagybátyja nyugatról hozott suchard-ot.
aztán jött a kádárizmus vége, s a gorenje fridzsiderekkel együtt elárasztotta magyarországot a nesquik.
itt svédországban a hagyományos termék erre a célra az o’boy. a kakaónál is megfigyelhető az a folyamat, amikor egy márkanévből általános főnév válik, sőt igévé fejlődik (lásd még: post it, google-özni, o’boyozni).
az én lányom is minden reggel kéri az o’boy-át, amit tisztességesen meg is kap. szívószállal persze.
nincsenek illúzióim az élelmiszeriparral kapcsoltban, de azért örültem, hogy kihozták a kevesebb cukrot tartalmazó verziót:
azóta ezt veszem, mert már “csak” 64,5%-a cukor a pornak ellentétben az eredeti majdnem 80%-kal.
azt viszont megfogadtam, hogy ha ez a zacskó elfogy, akkor kipróbálom a tiszta kakaóport mézzel. hátha beválik…
Szerintem egyszerű, kommersz, cicás szerencsit ittál! (Ui. akkoriban csak azt lehetett kapni…)
az o’boy annyira kakaó, mint amennyire a nesskávé kávé – nem az igazi! a kaka+ohoz aztán magatok adagolhatjátok a cukrot is.
Én is kakaóbuzi vagyok, de az óboj nekem se jött be valahogy.De majd ha elfogy az aktuális neskuvik (instant bagoly…) akkor veszek megint egy zsákkal…
Óboj, vontju báj mi, a Mercédez Benz/kolor tíví?
:-)))
Ez az O’boy igazi tömegpusztító fegyver. 🙂