egy gyors pillantás a svéd fizetésekre – konkrét példákkal(!)

tudom, hogy nem sokan szeretik a matekot, de biztos vagyok benne, hogy ez téged is érdekelni fog.

svédországban nem létezik a minimálbér fogalma, mert minden szektorban a szakszervezet kollektív szerződésben igyekszik kikötni a minimális órabért.

  • egy 18 éves bolti eladó óránként minimum 117:- korona bruttót kap
  • az átlag valahol bruttó 150:- korona környékén van
  • egy egyetemi diplomával rendelkező senior, aki 35-40 éves és nincs vezető beosztásban simán megkap 250-et óránként

ami ennél sokkal érdekesebb, hogy ebből mennyit kapnak kézbe a svédek. mivel a társadalom egyik alapja, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek az egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében, ezért a személyi jövedelamdó progresszív. de nagyon.

a fenti példákat és heti 40 órás munkát alapul véve a 2014-es 29-es számú adótábla (ez vonatkozott rám – főleg lakhelytől függ kire melyik) szerint a következő a helyzet:

powered by excelbandi

powered by excelbandi

egy közértben dolgozó egységnyi 18 éves árufeltöltő fele annyit keres, mint egy többdiplomás karrierhuszár családapa.

engem ez az adat elgondolkodtat.

egyrészt magyarországon ez a szakadék lényegesen nagyobb, hiszen a fenti összehasonlításban szerelpők mondjuk budapesten negyed annyit sem kapnak kézbe.

könnyű lenne kijelenteni, hogy milyen nagyszerű a svéd helyzet: csak kétszer annyit keres egy diplomás, mint egy pályakezdő minimálbéres, de ennek van egy nagy hátulütője szerintem.

ha johansson úrnak a munkavégzés kapcsán az egyik fő motivációs tényező a megkeresett pénz, akkor hamar ellustulhat, mert például a netto 30-ból már nagyon szépen el lehet éldegélni, és egy nagy előléptetés után sem keresne annyival többet a magas jövedelmet sújtó sávos adózás miatt.

mondjuk, ha megdupláznák egyik napról a másikra a fizuját (kizárt), akkor az adókulcsa hirtelen felugrana 25-ről 39%-ra, miközben a nettő fizetése csak 63%-kal nőne.

mielőtt elkezdenél “bezzeg a magyarok!”-ozni, hiszen ott most viszik le a személyi jövedelemadó egyetlen kulcsát 15%-ra, – ha jól emlékszem – itt a fenti összegben benne van minden levonás (tb, köfa, müszi stb.).

szóval a svéd model nem feltétlenül életképtelem, csak erősen közvetíti a lagom hangulatát…

Advertisements

13 gondolat “egy gyors pillantás a svéd fizetésekre – konkrét példákkal(!)” bejegyzéshez

  1. Már nekem is megfordult a fejemban a gondolat, hogy mi motiválhatja a svédeket a karrierépítésben. Több, mint valószínű, hogy nem a pénz az elsődleges. Már a pályaválasztásnál, tehát valamikor tizenéves korban, el kell dőlnie, hogy mi lesz a gyerekből. Az iskolában egy jó szűrőnek kell működnie, hogy aztán a gazdaság is jól működjön. Az arra alkalmas gyerekeket a megfelelő útra kell irányítani. A nagybetűs életben meg a lelkiismeret, hogy minél jobbak legyenek a szakmájukban, illetve az elismerések jöhetnek képbe. Csak feltételezem az egészet, mivel nem kint élek. Nincs semmi infóm a dologról.

  2. Egy gyors pillantást szívesen vetnék ezek után az albérlet árakra is. 🙂 (utána néztem kíváncsiságból a bostadsportal.se és blocket.se oldalakon, de kicsit nagy a szórás, nem teljesen értem az árakat)

    Az érdekelne, hogy mondjuk egy kevésbé frekventált, vagy amolyan csóró környéken mennyiért lehet átlag lakást bérelni (kb 40 nm2) ? A gyakorlatban hogy működik ez? Mert a 16e kr/hó árak kicsit húzósak, vagy az összes közértes arc az anyjával él? 🙂

    • A 3 nagyváros érdekelne főként, de Göteborgban vannak 5-7e kr/hó között cc 50nm2-es lakások (a külvárosban). Ezek reálisak, vagy érteni kéne a svéd leírást hozzá? 🙂

      • szerintem reális lehet, de abban még nincs benne minden költség. a hyra a fűtést, a vizet és némi tévécsatornát szokott tartalmazni, erre még jön az áram, a net, a telefon, és a plusz tévécsomag, már akinek mi kell, ugye.Ez még dobhat olyan 500-1500 koronát rajta.Meg mondjuk a parkolás, ha van autód, olyan 2-3-400 sek/hó.(ezért dedikált, számozott parkolóhelyet kapsz, esetleg még fedettet is, ahová senki más nem áll oda…)
        Nekünk Södertáljéban volt 84 nm-es lakás 7-9000 sek és ebben benne volt minden.Igaz, S. nem nagyváros, ráadásul már elesett a közel-keletiek által… 😦

  3. Sry, nem presszionálni akartalak, csak gondoltam hátha emlékszel még valamire a lakáskeresős időszakból.

  4. Nincs benne minden. Az adóék (adók+járulékok) a bruttó fizetésnek kb. 35%-a (1,5% munkaerőpiaci járulék, 7% eü. járulék “TB”, nyugdíjjárulék 10%, SZJA 16%). Ez átlag bolti eladó minimálbért kap (105e), amiből 68-at visz haza… vannak ilyen-olyan kedvezmények pl gyerek után, de nem számottevő a 35%-hoz képest…

    • Orvosok, főleg hiányszakmákban a Bandi táblázatának összegét keresik (meg találják is… 😀 ), nyilván az adó is magasabb.De még ott is megmarad a kétharmada.Mondjuk úgy, hogy 30e-100e között, és ebből adóznak.

  5. Én úgy látom, hogy a svédeknél nem a pályaválasztásnál dől el az egész későbbi karrierje az embernek. Simán elképzelhető, hogy tíz év után megunod a melód, elvégzel pár tanfolyamot, vagy egy újabb egyetemet és új szakmába vágsz. Én az IT-ban melózom, és az idősebb kollégák között nem egy olyan van, aki korábban tök mást csinált. Pl. körbehajózta a bolygót hajósinasként, azelőtt tanár volt, azelőtt meg BMX edző… stb 🙂

  6. Visszajelzés: vissza az őshazába – egy történet amiben többszörösen megdöbben a szerző és kiakad a kemyényen dolgozó kisemberek kapcsán | bezzeg a svédek!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s