tudom, hogy nem sokan szeretik a matekot, de biztos vagyok benne, hogy ez téged is érdekelni fog.
svédországban nem létezik a minimálbér fogalma, mert minden szektorban a szakszervezet kollektív szerződésben igyekszik kikötni a minimális órabért.
- egy 18 éves bolti eladó óránként minimum 117:- korona bruttót kap
- az átlag valahol bruttó 150:- korona környékén van
- egy egyetemi diplomával rendelkező senior, aki 35-40 éves és nincs vezető beosztásban simán megkap 250-et óránként
ami ennél sokkal érdekesebb, hogy ebből mennyit kapnak kézbe a svédek. mivel a társadalom egyik alapja, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek az egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében, ezért a személyi jövedelamdó progresszív. de nagyon.
a fenti példákat és heti 40 órás munkát alapul véve a 2014-es 29-es számú adótábla (ez vonatkozott rám – főleg lakhelytől függ kire melyik) szerint a következő a helyzet:
powered by excelbandi
egy közértben dolgozó egységnyi 18 éves árufeltöltő fele annyit keres, mint egy többdiplomás karrierhuszár családapa.
engem ez az adat elgondolkodtat.
egyrészt magyarországon ez a szakadék lényegesen nagyobb, hiszen a fenti összehasonlításban szerelpők mondjuk budapesten negyed annyit sem kapnak kézbe.
könnyű lenne kijelenteni, hogy milyen nagyszerű a svéd helyzet: csak kétszer annyit keres egy diplomás, mint egy pályakezdő minimálbéres, de ennek van egy nagy hátulütője szerintem.
ha johansson úrnak a munkavégzés kapcsán az egyik fő motivációs tényező a megkeresett pénz, akkor hamar ellustulhat, mert például a netto 30-ból már nagyon szépen el lehet éldegélni, és egy nagy előléptetés után sem keresne annyival többet a magas jövedelmet sújtó sávos adózás miatt.
mondjuk, ha megdupláznák egyik napról a másikra a fizuját (kizárt), akkor az adókulcsa hirtelen felugrana 25-ről 39%-ra, miközben a nettő fizetése csak 63%-kal nőne.
mielőtt elkezdenél “bezzeg a magyarok!”-ozni, hiszen ott most viszik le a személyi jövedelemadó egyetlen kulcsát 15%-ra, – ha jól emlékszem – itt a fenti összegben benne van minden levonás (tb, köfa, müszi stb.).
szóval a svéd model nem feltétlenül életképtelem, csak erősen közvetíti a lagom hangulatát…
bezzeg a svédek! 
Már nekem is megfordult a fejemban a gondolat, hogy mi motiválhatja a svédeket a karrierépítésben. Több, mint valószínű, hogy nem a pénz az elsődleges. Már a pályaválasztásnál, tehát valamikor tizenéves korban, el kell dőlnie, hogy mi lesz a gyerekből. Az iskolában egy jó szűrőnek kell működnie, hogy aztán a gazdaság is jól működjön. Az arra alkalmas gyerekeket a megfelelő útra kell irányítani. A nagybetűs életben meg a lelkiismeret, hogy minél jobbak legyenek a szakmájukban, illetve az elismerések jöhetnek képbe. Csak feltételezem az egészet, mivel nem kint élek. Nincs semmi infóm a dologról.
A kedves blogger, hamár blogger, tehát nyilvánosan ír, érdemes lenne oda felfejlődnie, hogy nem közvetít olyan ócska, nevetségesen primitív, abszolút inhumánus értékeket, hogy a karrierépítést jobb lenne állandó fizetésemeléssel motiválni. Legyen már szíves arra is gondolni, hogy: 1. Ha már van családi ház, nyaraló és családi autó, akkor minek még magasabb fizetés? Minek az, amire már nincs is szükség 2. Csak a hülyéket motiválja az, amire nincs szükségük 3. Ne legyen már az, hogy pénzből minél több kell, mert ez nem igaz, nem kell minden marhaságot megvásárolni, egy kétgyermekes családnak nincs szüksége 20 szobás palotákra, és így tovább, mindenkinek annyi legyen elég, amit normálisan ki is használ, nem pedig dísznek és porfogónak van – ez a jelen világunk egyik nagy problémája, hogy vannak akik a vagyont csak úgy magáért a gyűjőszenvedélyért gyűjtik – hülyeség és teher 5. Az embereket hosszú távon ne ez az értelmetlen vagyongyűjtés motiválja, hanem az, hogy a munkája értékes és hasznos, mert amit csak a pénzért végez valaki, az messze nem is éri meg az árát… 6. A legtöbb ember, aki tényleg hasznos és felelősségteljes munkát végez, az nevetségesen alulfizetett, mert nyilván az olcsó hülyítésre mindig több a kereslet és ott aztán lehet karriert építeni…
Itt van pl. ez a blog, ez még arra is példa, hogy még tök ingyen is inkább lényegtelen dolgokkal foglalkoznak egyesek, semmint a társadalmat építsék, és ha ilyen erős ennek a színvonalnak a magnetikus ereje, akkor mit várjuk azoktól, akik ilyenekkel még pénzt is keresnek…
Örvendek, hogy a wordpress rám erőszakolta ezt a blogot az állandó ajánlásaival és én amiatt, hogy magyar nyelvű és nem feminista nárcizmusblog ezért feliratkoztam rá kíváncsiságból – megérte, mert rendkívül tanulságos. hogy egyesek mikkel foglalkoznak, és mire áldozzák az idejüket, figyelmüket. És hány ilyen ember van…
Még oldalakon keresztül írhatnék arról, hogy milyen mélységekbe illene lemenni, ha valaki már társadalmi témákról merészel írni, milyen mélységekig illene leásni a témában, ahhoz, hogy az ember ne írjon a kisujjából kirázott ordenáré immorális és inhumánus hülyeségeket – még szórakozásból sem.
Egy gyors pillantást szívesen vetnék ezek után az albérlet árakra is. 🙂 (utána néztem kíváncsiságból a bostadsportal.se és blocket.se oldalakon, de kicsit nagy a szórás, nem teljesen értem az árakat)
Az érdekelne, hogy mondjuk egy kevésbé frekventált, vagy amolyan csóró környéken mennyiért lehet átlag lakást bérelni (kb 40 nm2) ? A gyakorlatban hogy működik ez? Mert a 16e kr/hó árak kicsit húzósak, vagy az összes közértes arc az anyjával él? 🙂
A 3 nagyváros érdekelne főként, de Göteborgban vannak 5-7e kr/hó között cc 50nm2-es lakások (a külvárosban). Ezek reálisak, vagy érteni kéne a svéd leírást hozzá? 🙂
nincs olyan szintű ingatlanpiaci ismeretem, hogy hitelesen nyilatkozzak
szerintem reális lehet, de abban még nincs benne minden költség. a hyra a fűtést, a vizet és némi tévécsatornát szokott tartalmazni, erre még jön az áram, a net, a telefon, és a plusz tévécsomag, már akinek mi kell, ugye.Ez még dobhat olyan 500-1500 koronát rajta.Meg mondjuk a parkolás, ha van autód, olyan 2-3-400 sek/hó.(ezért dedikált, számozott parkolóhelyet kapsz, esetleg még fedettet is, ahová senki más nem áll oda…)
Nekünk Södertáljéban volt 84 nm-es lakás 7-9000 sek és ebben benne volt minden.Igaz, S. nem nagyváros, ráadásul már elesett a közel-keletiek által… 😦
Sry, nem presszionálni akartalak, csak gondoltam hátha emlékszel még valamire a lakáskeresős időszakból.
Nincs benne minden. Az adóék (adók+járulékok) a bruttó fizetésnek kb. 35%-a (1,5% munkaerőpiaci járulék, 7% eü. járulék “TB”, nyugdíjjárulék 10%, SZJA 16%). Ez átlag bolti eladó minimálbért kap (105e), amiből 68-at visz haza… vannak ilyen-olyan kedvezmények pl gyerek után, de nem számottevő a 35%-hoz képest…
Hello! Meg tudnád mondani hogy körülbelül ez az arány az orvosoknál hogy működik? (mennyit kereshet ill. mekkor az adókulcsa stb..)
Orvosok, főleg hiányszakmákban a Bandi táblázatának összegét keresik (meg találják is… 😀 ), nyilván az adó is magasabb.De még ott is megmarad a kétharmada.Mondjuk úgy, hogy 30e-100e között, és ebből adóznak.
Én úgy látom, hogy a svédeknél nem a pályaválasztásnál dől el az egész későbbi karrierje az embernek. Simán elképzelhető, hogy tíz év után megunod a melód, elvégzel pár tanfolyamot, vagy egy újabb egyetemet és új szakmába vágsz. Én az IT-ban melózom, és az idősebb kollégák között nem egy olyan van, aki korábban tök mást csinált. Pl. körbehajózta a bolygót hajósinasként, azelőtt tanár volt, azelőtt meg BMX edző… stb 🙂
Visszajelzés: vissza az őshazába – egy történet amiben többszörösen megdöbben a szerző és kiakad a kemyényen dolgozó kisemberek kapcsán | bezzeg a svédek!
Én halottam olyan bankban dolgozóról aki bruttó 82 ezret keres a svéd fővárosban. Ez reális?
közép vezető simán szerintem
Visszajelzés: nem azért hagytam el a hazámat, hogy kávét főzzek! és mi van, ha de? | bezzeg a svédek!
Visszajelzés: autófenntartás stockholmban és budapesten | bezzeg a svédek!