az én bűnöm(?) – faji és szexista megkülönböztetés a svéd munkaerő piacon

megfigyeléseim szerint stockholm egy nemzetközi, kozmopolita város – legalábbis budapest viszonylatban. svédországban nagyon magas a bevándorlók aránya az általunk otthon megszokotthoz képest (kb. 15%). az utóbbi évek masszív menekültáradata (tavaly 100 ezer fős nagyságrend egy 9,5 milliós országban) igen erősen érinti a 90-es évekig kifejezetten zárt társadalmat.

nem véletlenül erősödött meg például a helyi szélsőjobbnak mondott bevándorlás-ellenes sverigedemokraterna párt, aki a 2014-es választáson rekord 12,86%-os eredménnyel a 3. legnagyobb pártként jutott a parlamentbe.

kivel dolgoznál együtt?

kivel dolgoznál együtt?

amikor svédországba jöttünk, akkor egy szót sem beszéltem svédül, ezért kizárólag nemzetközi multicég jöhetett szóba munkaadóként, ahol angolul zajlik az élet.

ezeken a helyeken nyilván sokkal nagyobb a külföldiek koncentrációja, mint egy svéd kis-közepes vállalatnál.

már a 3. helyen dolgozom, s mindenhol hasonló jelenséget figyeltem meg:

az európai expat vezetők – akik szintén nem beszélnek svédül – szívesebben alkalmaznak külföldieket. a meglátásom szerint nem is a nyelvi korlátok kikerülése végett, hanem mert ufo-ként kezelik a svéd dolgozókat s az ő munkamoráljukat, melyben a “work-life balance” magasan a legfontosabb szempont (nagyon helyesen szerintem). egy svájci menedzser például nem képes legbelül elfogadni, hogy a nők is dolgoznak, és hogy mondjuk egy szülőnek 4 előtt le kell lépnie, hogy odaérjen az oviba a gyerekért. pedig ez itt teljesen hétköznapi, s a svédek képesek ezt legtöbbször összeegyeztetni az elvégzendő munkával.

például most egy amerikai cégnél dolgozom, ahol 5 évvel ezelőtt megjelent az első főnök a kontinensről (belga). később őt előléptették, s érkezett alá egy svájci csóka, akinek 3 svéd embere volt akkoriban. az elmúlt 1,5 évben a csoportja teljesen kicserélődött, s most kizárólag külföldiek/bevándorlók alkotják a kis csapatunkat. a pénzügyi osztály másik részlegén még mindig svéd vezető van, akinek van vagy 15 bennszülött beosztottja. mi vagyunk a kis színes amőba a szervezetben.

nemrégiben előléptettek, s fel kell vennem egy új embert, akinek én leszek a főnöke. a folyamat teljesen rám van bízva, már mennek is az interjúk, amikre azért meghívom a főnimet, hogy kiépítsem a bizalmat a jövőre nézve – ez mégis csak az első ember, akit én fogok kiválasztani.

szóval vannak bizonyos szempontjaim, amikről itt svédországban egyáltalán nem beszélhetek, de nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy mégis mások hogyan gondolkodnak a témában.

először is egy kollegat szeretnék, mert a kizárólag férfiakból álló csapatok hamar elállatiasodnak, továbbá a konkrét feladat nagyfokú preczitást igényel, amiben szerintem a nők általánosan jobbak.

a másik pedig, hogy fontosnak tartom, hogy a svéd fajtajelleget magán hordozó, lehetőleg svensson vagy hasonló családnevű ária legyen az új csapattag, mert nem szeretném, hogy a szervezet nagyobb része ferde szemmel nézzen a mi idegen társaságunkra. próbálom elkerülni, hogy befogadó ország őslakosai esetleg úgy gondolják, hogy a bevándorló az olyan, mint a rákos sejt, gyorsan szaporodik, s felzabálja a gazdatest egészséges részét.

a minap például volt egy pakisztáni második generációs bevándorló jelölt, akinek pusztán a neve hallatán felhördült az indiai – szintén már svédországban született – kollegám, hogy: no way! ez sem elhanyagolható szempont ugyebár, s mégsem mondhatom meg a munkaerő közvetítőnek, hogy miért nem hívom be az embert interjúra.

kicsit nyomaszt, hogy a szerintem értelmes szempontjaim miatt szexista és rasszista bélyeget kapnék, ha azokat egyszer ki merném mondani! de szerintem szükség lenne beszélni nyíltan ezekről a témákról, mert akkor nem kéne a szélsőjobb előretörésén hőzöngeni, akik semmi mást nem tesznek, mint hangosan kimondják ezeket a dolgokat egy rendkívüli módon konfliktus kerülő társadalomban.

én már elkezdtem ezt a párbeszédet a szűk környezetemben, de egyelőre csak a külföldi kollegák közt tesztelem az elképzelésemet. úgy tűnik támogatnak, mert érzik, hogy ezzel talán nekik is jót teszek. legalábbis remélem!

szerinted?

Advertisements

42 gondolat “az én bűnöm(?) – faji és szexista megkülönböztetés a svéd munkaerő piacon” bejegyzéshez

  1. Nálunk simán kimondják, hogy a sokszínűség miatt p?pl. nőt vagy bevándorlót keresnek. Hozzánk most pont egy férfit keresünk, mert túl sok a nő a csoportban. Persze úgy, hogy két azonos képességű jelentkezőből a férfit fogjuk választani. Az etnikai vonal sokkal érzékenyebb; sok helyre keresnek bevándorlót, de még soha nem láttam/hallottam, hogy konkrétan svédet keresnének. Az ilyet szerintem mélyen hallgatva döntik el, szóval teljesen helyesen cselekedsz te is 🙂

    • “Az etnikai vonal sokkal érzékenyebb; sok helyre keresnek bevándorlót, de még soha nem láttam/hallottam, hogy konkrétan svédet keresnének. Az ilyet szerintem mélyen hallgatva döntik el, szóval teljesen helyesen cselekedsz te is”

      Szigorúan magánvélemény:
      Az az igazság SZERINTEM, hogy pl. bandirepublic is egy keresett szakmával szambázik az angolul beszélő munkahelyek között, így fogalma sincs, ha egy átlagos képzettséggel, átlagos svéd nyelvtudással valakinek milyen a helyzete a munkaerőpiacon.

      Itt van például egy átlagos, 27 éves lány Finnországból, jól beszél finnül, de nincsen speciális szaktudása. Tapasztalatai:

      http://lifeinsuomi.wordpress.com/2014/05/08/vegleg-elhagyni-az-orszagot/
      “Nem győzöm elégszer leírni, hogy a finn nyelv miatt is rengeteg hátrány ér, és hiába tanulom, hamar “lebukok”, hogy nem vagyok anyanyelvi. Állásinterjúra általában be sem hívnak, ha látják, hogy nem vagyok állampolgár. Mivel az elmúlt években a finn gazdaság is hanyatlik, sorra építik le a nagy cégek az embereket, itt is sok a munkanélküli, így az anyenyelvű finnekkel szemben esélyem sincs, még akkor sem ha egy kisegítői állásról van szó.
      A finnek -hiába nem olyan barátságtalanok, ahogy a sztereotípiák beállítják őket- azért fenntartásokkal kezelik a külföldieket, sokan azt gondolják, hogy csak az állami támogatások miatt jönnek ide más országokból. ”

      http://lifeinsuomi.wordpress.com/2014/08/12/egy-szerelem-vege/

      “Nem mondom azt, hogy egyszer nem térnék vissza finn földre, de elég volt abból, hogy életem csúcspontja legyen az, hogy felvesznek takarítani. Persze mondhatnám, hogy kitartok, és majd a diplomámmal kezdek itt valamit, de tudom, hogy ehhez oltári szerencse kell, vagy olyan specifikus szaktudás, amire nem valószínű, hogy szert tudok tenni az elkövetkező időszakban. Nem “büdös a munka”, és nem arról van szó, hogy lusta vagyok a fizikai munkához, de én ennél többre vagyok képes. Nem azért tanulok évek óta, hogy a karrierem csúcspontja az legyen, hogy felvesznek a finn Mekibe. Dolgozni szeretnék, valamit alkotni. Használni az agyamat, és minden egyéb képességemet. Inkább élek akkor itthon “szerényebb körülmények között”, mint látástól vakulásig robotolok valahol. Nem vágyom luxusra, csak normális megélhetésre, és arra, hogy boldog legyek.”

      Azoknak meg csak külföldön is jól, akik éppen kurrens szakmában dolgoznak, akkor veszik őt fel szívesen, mert szükség van rájuk fizikailag.

      Ha ez nem így van, akkor bizony kemény diszkriminációval szembesül a bevándorló szinte minden országban, hiszen egy helyi nyilván 100x gyorsabban tud betanulni bármibe és mindent rögtön ért.

      Legalábbis én ezt látom a saját és a külföldön élő magyarok elmeséléseiből.

      • Jajj, ne haragudj, azt még lehagytam, hogy Svédországban is hasonló lehet a helyzet, mint amit a finn lány leírt.

        Én ugyanezt tapasztaltam a németeknél, mint a finn példa, pár haverom viszont mérnökként mindennel el van látva és rohadtul nem fontos ám, hogy honnan jöttek.

      • IGEN, ezzel a hozzászólással én is 100%-osan egyet tudok érteni!

        Alapból egy svéd mérhetetlenül nagyobb előnnyel indul a svéd munkaerőpiacon…mint ahogy egy magyar is a magyar munkaerőpiacon. Mennyire örülünk egy szerb v. szlovák kollégának Bp.-n? Nekem pár éve egy (magyar származású) francia kolléganőm volt (ideiglenesen), aki pár hét után kikészült és összecsomagolt, mert csak picit tudott magyarul és nem tudott beszélgetni velünk + nem minden kolléga váltott angolra, ha ott volt a lány. Ezek után mennyire fogja a cég szorgalmazni a hasonló munkaerők felvételét (még ha alapból angollal el is lehetene boldogulni)?

        De vissza a svéd példára. Adott melóra jelentkezve szuper vagy programozásból és angolból? A svéd jelentkezők nagy százaléka is, PLUSZ mindegyikük perfekt svédből is és otthonosan mozog a helyi kultúrában (nem elhanyagolható dolog). És ne feledkezzünk meg a kapcsolati tőkéről sem, az állások nagy része itt is így talál gazdát.

        Aztán vannak fokozatok, de munkanélküliként az ember ne merengjen el azon túlságosan, hogy mennyi echte svéd van munka nélkül, jó vagy átlagosan jó szakmával (mert sok van)…

        Nemrég dolgoztam olyan helyen, ahol munkanélkülieknek (is) segítettünk, az egyik svéd fazon elkeseredetten mesélte, hogy két év alatt kb. 2000(!) CV-t küldött szét, nulla eredménnyel. Bármit vállalt volna, tényleg bármit. Fő bűne talán az volt, hogy 60 év körüli volt, ami nem a “keresett” életkor.

        Szóval mindenkinek megvan a maga baja, amit lehet elemezgetni, de a rasszizmus az tutira nem megoldás semmire. Nekem az az “előnyöm”, hogy “sápadtarcúként” ránézésre nem vagyok bevándorló – de ettől még nem leszek svéd. Amint megszólalok, tudja mindenki, hogy _bevándorló_ vagyok. Persze ez általában semmi kockázatot nem rejt, de jó lecke ahhoz, hogy ne legyek túlságosan elbizakodott a fehérbőrűségemmel. Ami siralmas, hogy a 21. században tényleg ez egy központi kérdés tud lenni.

        Szegény Jimmie Åkesson* meg bizonytalan ideig táppénzre ment, kiégés miatt. Elfogadom, hogy túl sokat melózott az utóbbi években, de jellemző, hogy még a betegségéért is a politikai ellenfeleit, stb. okolja.

        * Az SD párt elnöke, amely pártnak egyetlen programja, hogy a bevándorlók okoznak minden rosszat és lehetőleg ki velük Svédhonból.

      • kedves János, kérlek engedd meg, hogy ne érzem magam szarul azért, mert “egy keresett szakmával szambázok”.
        a 20-as éveim első felében már próbálkoztam külföldön, de használhatatatlan végzettséggel csak bútorbolti raktárosig meg betegszállítóig futotta.
        utána hazamentem, s anélkül h a sikertelenség helyszínét vagy az ottani embereket szidtam volna saját költségemen elvégeztem egy gazdasági főiskolát munka mellett majd később egy angol közgáz egyetemet.

        ezt hívják befektetésnek, aminek a hasznát most élvezem.

        emellett iszonyat hátrány, hogy nem beszélek megfelelően svédül. jelenleg ezen dolgozom. és nem hibáztatok senkit….

      • Nem, ne haragudj, nem letolás akart lenni, csak meg akartam világítani, hogy a bevándorló alapszinten mindenhol hátránnyal indul. Sajnos akkor is, ha az illető esetleg másodgenerációs, de színes bőrű, illetve ha Németországban arab/török.

        Ahogy írtad is: az expat vezetők azért vesznek fel szívesebben bevándorlót, mert többet dolgozik és alázatosabb (nem megy el a gyerekért 4kor).
        A legtöbb helyen Németországban is pontosan ezért vesznek fel valahova bevándorlót a helyiek: olcsóbb, többet dolgozik és alázatosabb.

        Kivétel, ha hiány van a szakmájából vagy jól tud valamit, mert akkor kénytelenek felvenni normális pénzért és normális, a helyiekkel összemérhető körülményekért.

        Igazából arra akartam felhívni a figyelmet, hogy most magadat rasszistának “minősíted”, de alapesetben nyilván MINDEN helyi egy helyi javára dönt a bevándorlóval szemben ceteris paribus= ergó rasszista, mondhatnánk ezt is. Kivétel persze a hiányszakmák.

        De ez mindenhol előfordul, pl. gyerekeknek/háziállatosnak nehezebben adnak ki lakást, ahogy bevándorlónak is, a török nevűeket egyből szortírozzák jelentkezéskor, be sem hívják, az USA-ban rettentően kirekesztik a négereket a mai napig, stb., stb.

        Amúgy megérne ez a hiányszakmás dolog is egy posztot, a nagy pofával hangoztatott hiányszakmák nem igazán léteznek Németországban, csak nagyon ritkán/speciális szaktudásra vonatkozóan, inkább arról van szó, hogy fiatalt (25-35), olcsót és alázatost keresnek mindenhová, aki kidolgozza a belét (ilyenkor lehet akár bevándorló is!), hiszen pl. egy 40+-os informatikus már drága és nem kockul család mellett egész éjjelig munka után a gép előtt.

        Emőke hozzászólásával egyetértek minden pontban, már ami a munkaerőpiacot illeti.

        A feminista nézeteire ajánlanám a férfihang.hu antifeminista, de nem (!) nőgyűlölő honlapot, minden téves feminista vélekedés meg van cáfolva.

  2. Sziasztok!

    Én óvónő vagyok. A férjem svéd és a svéd légierőnek dolgozik.
    – 2010. szeptemberében jöttem, fél év nyelvtanulás után kerestem munkát először, takarítottam. Az interjún előny volt, hogy fiatal női bevándorló vagyok. A cég foglalkoztatott előttem férfiakat is, de nem voltak megelégedve velük, “lemorzsolódtak”. Kis csapatunknak két svéd főnöke volt és 80%ban bevándorlók voltunk, 100%ban nők.

    – 2014 február óta dolgozom, mint óvónő.
    Nyíltan az egyenlőség jegyében alkalmaztak, az óvodáknak ugyanis jelentenie kell, hogy pl “mit tesznek az egyenlő bánásmód jegyében?” Amikor ez a kérdés felmerül, mindenki elismerően mosolyog rám.

    – Ami szerintem fura ebben a “nagy egyenlő rendszerben”…. :

    1, Van Feminista párt?! ?!
    Nem önmagában a létezése is diszkrimináló ebben a férfiakra nézve?!
    Meg is kérdeztem ezt az egyik tagtól…
    Nem. Válaszolta, mert a nők akik elnyomottak itt.
    Hogyan?! Pl kevesebb fizetés ugyan azért a munkáért…
    Pfff… Melyik szektorban?! Mert a takarító cégnél mind ugyan azt a kenyeret ettük, a katonasàg se oszt külön bért a nőknek, az egészségügy se.. Akkor hol?
    Erre már nem tudott mit mondani..

    2, Jelenleg egy darab fiatal férfi helyettese van az óvodának, a közvetítő cégnél a listán a legutolsó. Csak akkor jön, ha mindenki más foglalt.
    Tegnap hívott reggel egy anyuka, hogy az 5éves kislánya nem mer az oviba jönni, mert retteg attól a férfitól, aki nálunk volt… Mégis mi történt?!
    …. hát péntek van és nem akar jönni…
    Miért, mire gondol, mi történt?!
    Szóval mifelénk sajnos semmi helye egy férfinek az óvodában, mert azonnal gyanús…

    Ezekre a tapasztalatokra alapozva igenis van diszkrimináció Svédországban…

    Amennyiben alkalmazol most valakit, “nincs jó döntés” a külső kollegák szemében…
    – ha bevándorló : minden szentnek maga felé nyúlik a keze…
    – ha svéd : fennáll a veszélye, hogy az anyanyelvi előny miatt a jelölt idővel hátbatámad majd, okoskodik, kijavít..
    vagy a többi azt hiszi akarsz magad alá egy svédet… stb.
    – ha nőt veszel fel, érdekes lesz-e gyermeke vagy sem..
    hány éves…
    stb…

    Mindenképp a helyedben behívnèk az egyenlőség jegyében minden olyan jelöltet, aki megfelel a kritériumoknak…

    Aztán a végén úgyis te döntesz …

  3. Nem akarok belemenni a témába, idő hiányában sem. DE az előző hozzászólásra szeretnék reagálni.

    Nem tudom, hogy mosolyogjak v. inkább bosszankodjak-e, amikor a volt vasfüggönyön túlról érkezett nők(!) kiakadnak a svéd feminizmuson ill. aggódnak a férfiak jogaiért. Érdemes olvasgatni – sokat! -, akár csak a napilapokat (óvónőként kell tudnod svédül).

    Minden ellenkező híreszelés ellenére egy feminista NEM férfigyűlölő (viszont az antifeministák között sok a nőgyűlölő). És igen, sok feminista férfi is van – konkrétan ha jól emlékszem, a miniszterek kb. 90-a vallotta magát annak (nemtől függetlenül). A témában egy minimális elmélyülés nem árt, az ember eléggé meg tud lepődni…én is csak itt raktam össze mozaikdarabokat.

    Remélem, a kötelező két hónap apagyes (ami gyakran jóval több, megegyezéses alapon) azért nem háborít fel. Kíváncsi lennék, a svéd férjednek mi a véleménye a leírt aggályaidról (ill. beszélsz-e róla ezekről). Gondolom – remélem -, nincs lesújtó véleménye azzal kapcsolatban, hogy a nők is ugyanolyan jogú állampolgárok, mint a férfiak. Mert hogy ez a feminizmus lényege, nem holmi “igazságtalan kivételezés”.

    Ha úgy gondolod, hogy neked ugyanahhoz van jogod, mint egy férfinak, akkor rossz hírem van…ez közel sincs így. MÉG Svédországban sem. Pedig az egész társadalom profitálna belőle. Igen, a férfiak IS.

    (Megj.: 6 éve élek Svédországban és nagyon nem szeretném, ha “magyar macsó módra” gondolkodnának a svédek. Persze nyilván nincs tökéletes ország.)

  4. …és persze hogy van diszkrimináció Svédországban, mindenféle fajta, de azért ne zokogjunk már, hogy szegény férfiak a fő áldozatok (persze csak ha arra áll be az ember szeme/agya…).

    Mondjuk esete válogatja, ha bevándorló az a férfi, akkor rögtön megzuhantak az esélyei (ugye Bandi? na nem rád gondoltam, hanem a leendő jelentkezőkre). De egy bevándorló nőnek (pláne ha “nem svéd kinézetű”) ennél is rosszabbak a kilátásai.

    Egyébként röviden az én véleményem a dilemmádról (ami egyáltalán nem olyan “rejtett”, sokat lehet olvasni róla…szintén a svéd újságokban, blogokban pl. – nyilván angolul ennek az elenyésző töredékét), hogy

    a) ha hirdetést írsz ki, teljesen legálisan beleírhatod, hogy “az egyenlőség jegyében leginkább női kollégát keresünk” vagy ilyesmi – sokan csinálják ezt és ez pozitívum (mert alapvetően férfiakat keresnek, még itt is…pedig itt nem 3 év a gyes és ugye megosztják az apukával…de egyéb okok is bejátszanak, nem részletezem). Szóval ez NEM szexizmus.

    b) ha árja svédet szeretnél (ezesetben nőt), esetleg kérheted, hogy az SD-pártkönyvének csatolja a másolatát 🙂 Most komolyan, azok után, amiket korábban olvastam tőled, ez váratlanul ért. Na nem “félreértettem” az árjaságot, tudom, mire gondolsz, de ez:

    “nem szeretném, hogy a szervezet nagyobb része ferde szemmel nézzen a mi idegen társaságunkra. próbálom elkerülni, hogy befogadó ország őslakosai esetleg úgy gondolják, hogy a bevándorló az olyan, mint a rákos sejt, gyorsan szaporodik, s felzabálja a gazdatest egészséges részét.”

    …nem sok jót sejtet a jövőre nézve 😦 Szerintem. Mármint hogy te (már ma!) így érzed magadat a munkahelyeden. Persze másrészről abszolút megértem, mert tudom (hajjjaj!), hogy milyen a kisebbségi érzés egy echte svéd környezetben.

    Korai feladat még neked ez a munkaerő-verbuválás, de lycka till. (Nyugodtan küldj el melegebb vidékre.)

    És
    “a minap például volt egy pakisztáni második generációs bevándorló jelölt, akinek pusztán a neve hallatán felhördült az indiai – szintén már svédországban született – kollegám, hogy: no way! ez sem elhanyagolható szempont ugyebár, s mégsem mondhatom meg a munkaerő közvetítőnek, hogy miért nem hívom be az embert interjúra.”

    Ad1: Ha 2. generációs, akkor svéd. Itt született, mi sehol se leszünk az ő svédtudása közelében, akármeddig élünk itt, hogy arról ne is beszéljünk, hogy svéd a kultúrája is (csak másodrészben pakisztáni).

    Ad2: Az indiai (valójában szintén svéd, de ezek szerint kissé agymosott) kolléga sem igazán szólhat ám bele, kit veszel fel. Tipikus példája a “bevándoroltam és élvezem az itteni lehetőségeket, de uuuutálom a bevándorlókat” (vannak ilyen magyar ismerőseim). Én speciel tisztáznám vele a dolgokat, mert ez máskor is problémás lehet.

    Amúgy ha senki nem szólna be és teljesen szabad kezet kapnál, érdekelne a leendő kolléga(nő) nemzeti hovatartozása?…vagy azért kell, hogy svéd kolléganőre nézzél nap mint nap? Számít ezen belül az is, mennyire dekoratív?… (nem kell válaszolni, csak felmerült bennem)

    Na, ennyit erről.

  5. Jó a blogod:
    Én még ”csak” 34 éve élek Svédországban, de soha semmi kisebbségi érzesem nem volt, pedig ráadásul nôbôl vagyok. Semmiféle hátrány, megkülönböztetés munkahelyen sem, fizetésben sem. Mondjuk más volkt akkor kezdeni, nem voltak elôítéletek, fôleg a magyarokkal szemben nem, hiszen az 56-osok jól beilleszkedtek. A szakmám kimondottan “férfi” szakma, inkább én éreztem néha úgy, hogy azért nem vagyok ugyanabban a súlycsoportban, mint a fiúk, de sohasem szégyelltem kérdezni. A lakóhellyel is szerencsénk volt, egy kisebb falu, népszerû nyaralóhely ahol a 08-asok felvásárolták a régi házakat nyaralónak, ezért pl. minket jobban elfogadtak, mint a nyári lakosokat. Amúgy számontartották, hogy hányadik generáció aki ott élt. Kimondottan svéd barátaink voltak, néhány öregebb 56-os magyar lakott csak ott, de azoknak is megvolt a baráti körük, a legtöbbje vegyes házasságban élt.
    üdvözletem

  6. ez a rasszizmus es politikai korrektseg rendkivuls sikamlos dolgok. attol, hogy a szarmazas egy faktor, miert lenne valaki rasszista? es miert nem szabad errol beszelni? majd azzal oldjuk meg a helyzetet? eppen az ilyen kepmutato magatartas okoz komoly psziches problemakat.

    aki szerint pedig a feminizmus nem ferfiellenes, talan elolvassa ezeket. ugye milyen erdekes, hogy csak feministak lehetnek diszkrimi ativak genetikai megfontolasokbol, illetve pusztan nekik szabad a politikai inkorrektseg.

    szoval egy kis izelito a diszkriminativ feminista politikai inkorrektsegbol a teljesseg igenye nelkul:
    “I feel that ‘man-hating’ is an honourable and viable political act, that the oppressed have a right to class-hatred against the class that is oppressing them.” – Robin Morgan, Ms. Magazine Editor
    “To call a man an animal is to flatter him; he’s a machine, a walking dildo.” -– Valerie Solanas
    “I want to see a man beaten to a bloody pulp with a high-heel shoved in his mouth, like an apple in the mouth of a pig.” — Andrea Dworkin
    “Rape is nothing more or less than a conscious process of intimidation by which all men keep all women in a state of fear” — Susan Brownmiller
    “The more famous and powerful I get the more power I have to hurt men.” — Sharon Stone
    “In a patriarchal society, all heterosexual intercourse is rape because women, as a group, are not strong enough to give meaningful consent.” — Catherine MacKinnon
    “The proportion of men must be reduced to and maintained at approximately 10% of the human race.” — Sally Miller Gearhart
    “Men who are unjustly accused of rape can sometimes gain from the experience.” – Catherine Comins
    “All men are rapists and that’s all they are” — Marilyn French
    “Probably the only place where a man can feel really secure is in a maximum security prison, except for the imminent threat of release.” — Germaine Greer.
    “The nuclear family must be destroyed… Whatever its ultimate meaning, the break-up of families now is an objectively revolutionary process.” — Linda Gordon
    “I haven’t the faintest notion what possible revolutionary role white hetero- sexual men could fulfill, since they are the very embodiment of reactionary- vested-interest-power. But then, I have great difficulty examining what men in general could possibly do about all this. In addition to doing the shitwork that women have been doing for generations, possibly not exist? No, I really don’t mean that. Yes, I really do.” — Robin Morgan
    “We can’t destroy the inequities between men and women until we destroy marriage.” — Robin Morgan
    “I claim that rape exists any time sexual intercourse occurs when it has not been initiated by the woman, out of her own genuine affection and desire.”
    — Robin Morgan

  7. Hozzászólnék, bár én Norvégiáról tudnék írni, ahol lehúztam pár évet (sok más európai ország és az USA után).
    Először is a politikai korrektség mindenek felett. Írásban. Talán még szóban is. Tettekben semmiképp. Tehát csináljunk úgy mintha egyáltalán nem számítana, hogy nő, vagy külföldi a munkavállaló (ezt minden hirdetés végére is oda kell írni), az értékelésekben sem lehet semmi ami ilyen megkülönböztetésre utalna.
    A valóság azonban teljesen más. Igen, legyenek külföldiek, de csak kis számban. Egyrészt valakinek dolgoznia is kell, tapasztalatom szerint egy külföldi 3 norvég munkáját végzi el azonos idő alatt, nekik soha nem fontosabb a hétvégi sífutás mint a pénteki határidő. A norvég simán lelép pénteken 11-kor. Másrészt viszont biztos, hogy felveszik a frissen végzett norvégot a nagy tapasztalattal réndelkező külföldi előtt, akkor is ha tudják semmit nem fognak érni vele, de ismerik a családját, egy barát barátjának a barátja, vagy csak már régen a településen lakik. Ilyenkor a “norvég nyelv tökéletes tudása” a döntő érv, akkor is, ha ez nem is szerepelt a kiírásban. De ez mindíg használható. Nőkkel kapcsolatban a norvég cégeknél kvótáznak, és felveszik a nőt (a norvég nőt) akkor is, ha tudják, hogy folyamatosan házon kívül lesz terhesség/gyerek miatt. Nem is várnak el tőle többet. Itt nagy különbség van a multi és a norvég cég között, a multinál jobb a helyzet
    Nem tudom mennyiben különbözik Svédország, de a norvég tapasztalataim alapján felvetheted a problémáidat, szépen végig fognak hallgatni, udvariasan bólogatnak, de aztán bekerül a jellemzésedbe, hogy nem vagy elég lojális.

  8. Szia János,

    Tudom, hogy a szándék jó, értékelem – de köszönöm, a feminista nézeteimre “baromságízű szopócukorkát nem kérek” (idézet egy barátomtól). A férfihangot eléggé ismerem, sajnos erősen nőellenes – helyenként gyűlöletkeltő – tartalommal rendelkezik (akkor is, ha a rettegett f-szót – feminizmus – nem is említem, mert az erősen félreértett, a weboldalon is)…ezzel pedig maguknak a férfiaknak is árt. Nem gondolom, hogy pl. az áldozathibáztatás bármelyik oldalnak kedvezne (legyen bár rutinszerű napjainkban). Az pl. mennyire szignifikáns, ha a valós statisztiká helyett 1-1 kivételre ugranak rá? Ennyit erről.

    – –

    Kedves Stanyek,

    Szép kis idézetgyűjtemény, sokat meg lehet tudni belőle _rólad_. Te tényleg nagyon félhetsz a nőktől, pedig alapvetően emberből vagyunk mi is (avagy?).

    Na és ha vannak is idióta női megnyilatkozások, hidd el, legalább ugyanannyi ostobaság hangzik el a férfioldalon. A különbség “csupán” az, hogy a női döntéshozók száma elenyésző, a férfiaké viszont túlnyomó, így végre is tudnak hajtani, az abortusz betiltásától kezdve a végzetes diplomáciai lépésekig. Nézz bele bármelyik napilapba, a híroldalaknál…vagy a történelemkönyvekbe.

    Szóval pl. a férfinem 10%-ra lecsökkentése a világpopulációban nem egy valós veszély, megnyugodhatsz 🙂

    • Kedves Emoke

      Mar el is felejtettem ezt a bejegyzest, de latom, ez a hozzaszolasod nepszeru volt.
      Nezzuk csak!

      Van egy alaptalan feltetelezesed, miszerint felek a noktol. Ez nyilvanvaloan legbolkapott velemeny, amivel mindjart a bevezetoben nagyon szepen lealacsonyitottal, termeszetesen indoklas nelkul. Tehat amirol nincsen jo velemenyem, attol felek? Micsoda vakitas!
      Aztan kozvetve rogton megallapittatik, hogy szerintem a nok nem emberbol vannak. Ezzel tovabb sikerul az ostobasagomat hangsulyozni, de veletlenul sem derul ki, miert is gondolnam, hogy a nok nem emberek.
      Prominens feministak aranykopeseit idiota noi megnyilatkozasoknak titulaljak. Szerintem maradjunk annyiban, hogy idiota feminista megnyilatkozasok. Egyelore ne keverjuk a “nok” fogalamat a “feministak” fogalommal! A feministak nem reprezentaljak a nok teljes kozosseget.
      A noi megnyilatkozasoknak titulalt feminista gyongyszemek pedig szerinted engem jellemeznek. Ezt a logikat vegleg keptelen vagyok kovetni. Valahogyan nem is lep meg az indoklas hianya.
      Megtudtuk azt is, hogy a ferfioldalon legalabb ugyanannyi ostobasag hangzik el. Mintha ez szemernyit is csokkentene a noi, bocsanat, a feminista oldal ostobasagait. Nem, nem csokkenti. A donteshozok szama es nemi aranya szinten nincs befolyassal a feminista ostobasagok nagysagara. Viszont vilagos, hogy az tud tevedni, aki dontest hoz. De hat a tema nem a ferfiak donteseinek a megvitatasa volt!
      A feminista megnyilvanulasok ostobasaganak a merteke pedig nem kene, hogy korrelaljon a ferfiak donteseivel. Ugye ha demokracia van, marpedig az van, akkor az emberek – termeszetesen a nok es ferfiak egyarant, – ugy dontottek, hogy ferfiak keruljenek donteshozo helyzetbe. Ennek megvaltoztatasa erdekeben lehet ertelmes lepeseket tenni. A ferfiak osszesseget eroszaktevonek kikialtani nem ertelmes lepes. A csaladok szetverese nem ertelmes lepes. A ferfiak allatnak, es jarkalo dildonak titulalasa nem ertelmes lepes, de legalabb tragar. Es szerinted ez rolam arulkodik, es en ezert nem gondolom, hogy a nok(?) nem emberek. Na, latod, ez egy szemelyeskedo ostobasag, ami teged jellemez.
      Nem meglepo torzitas, hogy a populacio 10%-ra valo csokkentesenek szandekat emelted csak ki a feminista ostobasgok csokrabol. Viszont azert, mert ez is bekerult a “gyujtemenybe”, meg nem jelenti, hogy aggodnek. Masreszt a szandek kifejezesre juttatasa meg nem jelenti, hogy annak a megvalosulasa is fenyegetne. De azert kepzeld el, mi lenne, ha peldaul bizonyos nemzeteknek a kivanatos szazalekos aranyarol okadta volna be ez az idiota a velemenyet! Akkor is ilyen megengedo lennel?
      De ne aggodj! Mindezek ellenere meg embernek tartalak.

      • Amíg a közgondolkodás nem fogadja el alapnak a Stanyek-féle kinyilatkoztatások egyetemes érvényességét, addig természetesen továbbra is azt gondolom, amit jónak látok 🙂 További kötözködést nem igénylek (ugye lehet??), hiszen tudom jól, hogy egy anonim kommentharcosnak semmi sem drága, akár ágyúval is bátran lőnek verébre (nekem már a gondosan összeszedett idézetcsokrod is határeset volt).

        És igazad van, visszavonom a személyeskedést, neked elhiszem, hogy nem félsz a nőktől (a feministákat most hagyjuk)…jut eszembe a “Stanyek” név mögött akár egy Juliska vagy Hilda is rejtőzhet 🙂

        Lehet, hogy sok mindent félre is értesz. Ha (tényleg) férfi vagy, valahol meg is értem, hiszen:
        “Az is termeszetes, hogy nem is akarunk mindent megismerni. Peldaul nem is lehet.”

        Én meg például erre gondoltam:
        “Te vagy, aki nem ért matematikához, politikához, számítástechnikához, autóvezetéshez, sőt, gyakran még az összeszedett, logikus gondolkodáshoz sem. Te csak pofázol összevissza, mert a nők már csak ilyenek. Oda se kell rájuk figyelni, Bélám. Hadd mondják, attól megnyugszanak.”
        http://1gumiszoba.wordpress.com/2014/10/17/most-nem-fogsz-rohogni

        (Nem, nem minden férfi ilyen. És nem, nem minden férfi antifeminista.)

        Ez viszont egy érdekes gondolat tőled:

        “Eszrevetted, hogy csak akkor van erdemi kommunikacio, ha nincs egyetertes? Egyeterto gondolatokat nem erdemes, illetve nem is tudsz kicserelni – hogy ez milyen szemleletes szo erre! Egyebkent csak bologatas van.”

        Mondjuk itt, ebben a kommentfolyamban ennek épp az ellenkezőjét látom…mert szerinted te itt valahol érdemben kommunikáltál velem? Max. Bandival (bólogatva), nem?… Persze tévedhetek.

        Ui.: Látom ám, hogy nem vagy nő 🙂

    • emoke, utolso hozzaszolasod ala nem tudok valaszolni, igy itt teszem meg.

      tehat jo sokaig mondtad a semmit. abba nem fogok belemenni, hogy a nemedet ketsegbevonjam, vagy a nickedbol kiindulva szemelyeskedjek vagy eloiteleteket gyartsak. ezert valaszod ezen reszevel nem foglalkozom.
      de nezzuk a tobbit.
      persze, h azt gondolsz, amit akarsz. ezt senki nem vonta ketsegbe, es elvarasok sincsenek veled szemben. ha viszont gondolataidat kiteszed a koz ele, akkor arra lehet, h jonnek reakciok. ez mar csak igy mukodik.
      egy vita nem arrol szol, h azt kell gondolnod, amit a masik eled tesz. ehhez az egyszeru gondolathoz nem art felnoni. viszont civilizalt dolog a temaval kapcsolatban valaszolni, nem pocskondiazni a masikat.
      az idezeted nem ertem, hogyan jon ide. ezt valami meghatarozo ideologus adta elo? vagy csak ugy gondoltal egy lenyegtelen ember lenyegtelen anekdotikus mondatara?
      es igen, erdemben kommunikalok veled – vagyis probalok. tehat tevedsz. sajnalom, hogy egyetlen eszerved sincsen, csak a szajkarate.
      pontositok. nem tevedsz, csak terelsz. mondhatnal vegre valami ertelmeset is.

      • Namármost. Hiába vannak nekem itt észérveim, ha megtudtuk, hogy itt másnak nem lehet igaza, csak neked (Sophia visszavonulását is abszolút megértem, pont emiatt). Az előző hozzászólásomat nem is újabb vitaalapnak szántam, hanem csak annak illusztrálására, hogy itt és veled nincs értelme vitázni. Vagyis nem akarok érvelni, tök fölösleges. Ennél világosabban már nem tudom leírni.

        Ennyit az érdemi kommunikációról, amit – innen nézve – igenis megpróbáltam feléd, de nem ment…a fogadó oldal erősen ellenállt (enyhén szólva).

        Hogy mi a “civilizált” és “felnőtt” gondolkodás vagy a “terelés”, annak eldöntése megint nyilván a te hatásköröd. Ha már itt tartunk, én is tudok jótanácsot adni: szájkarate- és előítélet-ügyben magadba nézhetnél. (Persze nem fogsz, mert te oké vagy, mások a nem okék.)

        További kellemes népoktatást és érdemi kommunikációkat, sokat.

  9. Kedves Emoke,
    Hat kivancsiva tettel. Mit is lehet megtudni rolam azokbol az idezetekbol, amiket meghatarozo feministak jelentettek ki? (Vagy netan csak a szokasos – es ez esetben sejtelmes – szemelyeskedesrol van szo?)

  10. Szia Bandi! Gyakran olvasom a blogod, nagyon kedvelem is, kár, hogy csak most tudtam ezt a posztot elolvasni, pedig nagyon izgat a téma.
    Szerinted egyébként lehet ezekről a svéd társadalomban beszélni? Én csak rövid ideig éltem ott, azóta próbálom követni a dolgokat, látom, hogy itt az SD, hogy mennyi menekült ment oda, aztán nemrég olvastam egy cikket a TheLocalban, hogy volt Malmöben egy rendezvény, ahol az egyik performansz az volt, hogy önként jelentkezőket maszkíroztak át másik rasszá, fehéreket sötét bőrűvé, sötét bőrűt fehér bőrűvé. Szerintem iszonyat jó kezdeményezés volt, ami fontos beszélgetéseket indíthatott volna meg. Saját magam nem tartom idegengyűlölőnek, de észrevettem magamon, hogy a képek alapján más érzelmek kerülnek elő bennem, és eljátszottam a gondolattal, hogy épp interjúztatok… és szerintem ez a maszkírozás akkora erejű dolog volt, hogy ha ez nem, akkor semmi más nem fogja az idegengyűlölőket saját gyűlölködésük tényével szembeállítani. Ezzel szemben a valóság az, hogy a svédek botrányt kiáltottak (“mekkora rasszizmus!”), a performanszt be kellett zárni. Amúgy azt hiszem dán volt a művész, de nem biztos. Persze lehet, hogy csak innen, káeurópából tűnik jónak ez a dolog, Svédországból nézve meg nagyon nem PC és tényleg kiakasztó. Ez azóta sem hagy nyugodni 🙂

  11. szerintem nem jó ötlet az ilyesmiről nyíltan beszélni, és alapvetően jól teszik, vagy nem találom furcsának, hogy a svédek nem beszélnek róla. különböző kultúrákból jött emberek közt, egy fejlett országban nem működik az ilyen diskurzus, mert nincs meg a közös nevező, mi is az…arra gondolok, hogy mondjuk vannak olyan dolgok, amiket mikor az ember saját nyelvén, ugyanolyan nemzetiségű emberrel beszél, akkor nem kell kimondani, mert a történelmi tapasztalat, kultúra, stb. meghatározza, hogy bizonyos népekről hogyan vélekedünk. ez adott, és sok esetben nem változik (illetve csigalassúsággal), mert az emberek identitását az is meghatározza, hogy hogyan viszonyulnak másokhoz, és ha képesek lennénk minden egyes embernél minden egyes nézőpontot figyelembe venni, és végig gondolni, akkor…mindannyiunknak megszűnne az identitása. végülis lehet, hogy ez majd megvalósul a távoli jövőben, de most még egyelőre ott tartunk, hogy jobb nem beszélni egyáltalán, annak érdekében, hogy ne uralkodjon el a totális káosz a multikultúrális közösségekben, és békésen tudjunk egymás mellett élni, mert alapvetően csak a békés együttélés alapozhatja meg számunkra azt, hogy kellően megismerjük az összes kultúrát (és a kultúrákban tárolódó egymásról alkotott elképzeléseket) és ezen ismereteinkre alapozva hozzuk meg a döntéseinket abszolút részrehajlás nélkül.

    • Meggyozodesem, hogy valamirol nem beszelni, az nem a bekes megildasok fele vezet, hanem a fokozodo frusztracio fele. Kulonosen, ha valamirol nyiltan beszelni egyenesen tiltott. sajnos a kaosz az nem rendezodni latszik, es a szegregacio is teljesen magatol alakul ki. ez nekem nagyon osszetett problemanak latszik.
      de a hallgatas elvarasa es a velememy kimondasanak tiltasa sehova nem vezet. a kimondott velemenyt legalabb meg lehet cafolni…

  12. teljesen jól látod, hogy ez egy összetett dolog. de először meg kell ismerni egymást ahhoz, hogy ilyen dolgokról beszélni lehessen. ha nem ismered a másikat, akkor nem érted, félreérted akaratlanul is, hogy miért vélekedik úgy az adott dologgal kapcsolatban. de ahhoz is, hogy akár egy kultúrát megismerj a sajátodon kívül, sok idő kell. ha meg többet kell megismerned, akkor még több. nem lehet egyszerre olyan megoldást találni, amit mindenki egyformán ítél meg, még a legnagyobb jóindulattal is, akármit választ az ember, abban csak a saját vélekedése fog tükröződni, ha nem ismeri pontosan az összes érintett nézőpontját. meg lehet indokolni persze, csak ennél az adott példánál maradva, hogy miért egy svéd nő felel meg arra a munkára, de abban az indoklásban ahányféle nemzetiség, annyiféle magyarázatot fog látni, és nem is tudom, hogy az lesz a rosszabb, ha ezt a véleményt elhallgatják, vagy ha megpróbálják megosztani. sokkal egyszerűbb nem mondani semmit, hogy miért az adott valakit választja az ember, mert már abba is beleköthetnek, meg beleláthatnak mindenfélét, de mivel nincs indoklás, nincs mivel vitatkozni. ha van indoklás, az egy ütközőpont. pl. valaki azt fogja mondani, hogy valójában azért lett a svéd nő kiválasztva, mert a blog írója bele akar simulni ebbe a svéd kultúrába, mert nincs kibékülve az identitásával, hát milyen ember az, aki nincs kibékülve magával…megint más majd azt mondja, hogy mivel nő lett felvéve, biztos a külső jegyek döntöttek. persze megint más majd ezt teljesen jónak fogja látni, de esetleg abból az okból, hogy ő maga ügyesebbnek tartja a svédeket. persze én magyarként még értem, hogy nem ezekről van szó, de egy más kultúrában nevelkedve nem biztos, hogy ugyanígy ítélném meg.

    • Jo, ertem, amit momdasz. A fenntartasaim a kovetkezok.
      – Az embernek nagyon sok mindenrol van velemenye, amit nem is ismer teljesen. Alig valamirol az eletben lehetne velemenyunk, mivel meg peldaul a koszones szociopszichologiajat sem ismeri az atlag ember, de arrol is van velemenyunk. Az ugynevezett eloitelet – vagyis az ismeret hianyaban alkotott velemeny, – nem fedi teljesen a valosagot, viszont alapveto vedekezesi mechanizmus, ami nem is mukodik rosszul. Errol – azt hiszem, – Aronson-tol olvastam annak idejen. Bar lehet, higy tizenot ev alatt megvaltozott az allaspont, ami egyebkent eppen azt mutatna, hogy nem is ismerjuk tokeletesen.
      – Raadasul – pontosan ahogyan irtad, – a velemenyek nem is lesznek azonosak, mert az eleve szubjektiv es kulturafuggo is. Vagyis ha teljesen megjsmerjuk peldaul az indiai kulturat, az indiai szemelyt – ami eleve lehetetlen, – akkor te talan szivesen laksz kozottuk, de en akkor sem birom a curryszagu lepcsohazat, es inkabb a filippinokat valasztom. Valos helyzet volt, hogy nem szerettem bemenni egy kollegam dolgozoszobajaba, mert nem szeretem a curry szagat. Es ezzel egy ugyfel is lehet igy. Mindamellett jo baratok vagyunk ma is, bar mashol dolgozunk. Ilyen tenyezo az ugyefelen keresztul az uzleti hatekonysagot is befolyasolja, de ebben nlmegsincsen rasszizmus, pusztan tenyek konfrontalasa. Az ugyfellel szemben nem alkalmazhatsz izlesterrort. Nem mondhatod neki, hogy tessek teljesen megismerni az emberunket, mielott bejon hozzank uzletet kotni. Sot mint ugyfel, miert ne varhatna el barki, hogy a sajat orszagaban a sajat nyelvet magas szinten beszelo ember foglalkozzon vele. Meg akkor is, ha az a sajat nemzetisegebol valo. (Ezt ugy mondom, hogy karrierem tobb mint felet expatkent nyomtam le, annak minden hatranyaval. De ezert senkit nem hibaztatok. Sajnalatosnak tartom, hogy engem peldaul azzal az indokkal utasitottak el egyszer, hogy nincs eleg tapasztalatom a privat szektorban, ahelyett, hogy kimondtak volna, hogy magasabb vagy akcentus nelkuli nyelvtudas szuksegeltetik, hogy az ugyfelek bizalmat megnyerjuk, es tobb uzletet csinaljunk, mert ugyfeleink tulnyomo tobbsege helyi, aki ember, ezert termeszetenel fogva eloiteletes lehet, raadasul mi sem szeretnenk az uzletunk sikeresseget emiatt kockaztatni. Egyebkent akkor a tizenhat evembol tizenotot dolgoztam privat szferaban. De teljesen megertem a donteshozot, hogy nem engem akart, es hogy a velemenyterror miatt sajnalatos modon hazudozni kenyszerult.)
      – Az is termeszetes, hogy nem is akarunk mindent megismerni. Peldaul nem is lehet. De az eletunk nagy resze hadd ne menjen el olyan dolgok megismeresere, ami olyan melysegekben nem is erdekel minket! Egyebkent eppen a kulonbozoseg miatt vannak az interjuk, es az alkalmassagot messze nem csak a szaktudas biztositja. Az ugyfellel valo sikeresseg, az uzleti hatekonysag bizony sokszor alig fugg a szakmai hozzaertestol. A belga, erosen tulsulyos egeszsegugyminiszterrel kapcsolatban is felmerult, hogy hiteltelen az elhizas ellenei kampanyban. Egy fogaszati hygienikus is hiaba ecsetelne a fogapolas fontossagat es modjat, ha kozben nem birod elviselni a szajszagat. Es marhan nem fog erdekelni, hogy az elegetelen szajhygieneje vagy a nehezen kezelheto gyomorszaj problemaja miatt kell beszelgetes kozben elforditanod tole a fejed. Szimplan nem is akarod teljesen megismerni, csak elmesz egy masikhoz, aki esetleg fel olyan jo sincsen szakmailag.
      – Namost hogyan ismersz meg valamit, ha nem is beszelhetsz rola, vagy a fenntartasaidrol? Mi tobb, hazudoznod kell rola! Nem ismerjuk, tehat ne alkossunk velemenyt rola, valamint ne is beszeljunk rola, mert kiderul, hogy nem is lehetunk egy velemenyen, viszont akkor nem is fogjuk megismerni? Struccfej a homokba! Tenyleg elhiszed, hogy ha nem beszelunk rola, akkor majd az emberek nem fognak velemenyt alkotni? Ugyanugy fognak velemenyt alkotni, csak nem mondjak ki. Raadasul a velemenyuk a tiltassal fuszerezve lesz keserubb. Nezd meg, a UK-ben politikai korrektseg van, es amikor egy hatart atlepett a turokepesseg, szepen megszavaztak a UKIP-t, aki megnyerte az EP valasztasokat. Felssinre kerult a ki nem mondott velemeny. Az atlag ember nem diszkriminalhat, nem is beszelhet rola, de a titkos szavazas pontosan megmutatta, hogy mi a velemenye, raadasul minden kampany ellenere.
      – Az indoklas termeszetesen egy utkozopozt, helyesen irtad. Ha nem az lenne, akkor a velemenyunk azonos lenne, es nem is lenne ertelme kommunikacionak. Eszrevetted, hogy csak akkor van erdemi kommunikacio, ha nincs egyetertes? Egyeterto gondolatokat nem erdemes, illetve nem is tudsz kicserelni – hogy ez milyen szemleletes szo erre! Egyebkent csak bologatas van. Itt inkabb azt latom, hogy a kommunikacio kerulese pontosan azokat a kenyes tenyeket akarja elfedni, hogy hat kulonbozoek vagyunk, lehet mas a velemenyunk, nem is lehet teljesen egyeterteni, es tobbnyire azonos vagy hasonlo kulturalis hatterrel rendelkezok kozott erezzuk jol magunkat mind a magan, mind az uzleti eletben. Ha ezt erovel akarod megvaltoztatni, az terror.
      – Abban igazad van, hogy mindegy, mi a velemenyunk arrol, miert a sved no lett kivalasztva. Dehat a blog eppen a kivalasztas szempontjait, illetve azok kimondhatatlansagat taglalja. Vagyis a szerzo fo problemaja, hogy miert nem lehet a valosagrol nyiltan beszelni? Teljesen megertem a problemat es fokent a frusztraciot. Elonyos a Tarzan filmekben a szinesz sportos testalkata es vegtagjainak hianytalansaga, a vietnami veteranokrol szolo filmben pedig azok hianya, Svedorszagban pedig a sved kinezet es anyanyelv tudasa. Ez mar csak igy van, csak eppen nem beszelhetsz rola! Illetve nem igazan, mert ha egy sved helyen peldaul tobbnyire iraniak az ugyfelek, oda elonyos lesz irani munkaerot felvenni, ahol akar majd az o anyanyelvukon lehet tobb uzletet kotni. Es ez igy lesz, amig vilag a vilag. Legfeljebb a liberalisok tiltjak, hogy errol nyiltan beszelni lehessen. Micsoda ellentmondas!

      • nagyon tetszik ez a hozzászólás. pont ezt szeretném hangsúlyozni, hogy azért törnek előre a szélsőjobb pártok, mert csak ők mernek nyíltan beszélni a témáról. megoldás, megértés nincs a kommunikációjukban, de felszínre hozzák a természetüknél fogva előítéletes emberek félelmeit, véleményének egy részét.
        ha a napoi szinten beszélgetnénk ilyesmikről, akkor szerintem sokkal jobb lenne a helyzet. nekem minek nagyon érdekes a 2.generációs bevándorlók szempontjait megismerni pl. még a rohadtul unszimpatikus arcok viselkedését is könnyebb megérteni, ami a gyűlölet ellen hat…

      • ez nagyon hosszú, és most nagyon fáradt vagyok, ráadásul nekem úgy tűnik, hogy több dolog is van, amiben abszolút nem értünk egyet, úgyhogy nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet folytatni ezt a beszélgetést 😦

    • Ugy latom, nem ment at az elobbi hozzaszolasom.
      Kicsit mintha a levegoben logna ez a kijelentes. Meg tudnad nekem magyarazni, legy szives?
      Mert szerintem a kulturalis sokszinusegnek es a hierarchianak nincsen sok kozuk egymashoz. Hierarchiat lehet, hogy nem szeretnenk, de megis mindig van. Ez igaz Del- Afrikatol Svedorszagig es a sarki kisboltosektol a miniszterelnoki hivatalig. nincs kivetel, ilyen a rendszer. Megegneznem az eredmenyet, ha a gyerekek a felnottekkel egyenjoguan dontenenek a csalad dolgairol, vagy a kazanfuto az iskola dolgairol. Kulonbozo kulturak bearamlasa – ahol szinten hierarchikus rendszerek vannak, – nem fogja a hierarchia letet osszeegyeztethetetlenne tenni. Szerintem probaljuk meg egy kicsit kizokkenni a frazisok puffogtatasabol, es logikusan alatamasztva prezentalni egy-egy allitast. Termeszetesen lehet, hogy igazad van. Eppen ezert varom is a magyarazatodat.

      • most ezt nem értem, ezt nekem szántad, hogy nem jött át, mármint én nem értettem? dehát ezt még jóval azelőtt írtam, hogy elolvastam volna a válaszod, konkrétan az összes válaszod most egyszerre olvastam el 13:07-kor…vagy nem nekem szántad?

      • sophia. nem, nem. irtam egy hozzaszolast, ugy emlekszem, elkuldtem, de nem jelent meg. a multikulturalizmus meg a hierarchia osszeferhetetlensegerol. aztan megint irtam.

    • nincs mar lehetoseg az elozo gondolafmenetet folytatni, ezert ide irok.

      kar, hogy pont azert nem osztod meg a gondolataidat, mert nem ertunk egyet. ha egyetertenenk, akkor nem lennek ra kulonosebben kivancsi. 🙂 amikor kifejted velemenyedet valamiben, amivel nem ertesz egyet, olyankor kozvetitesz sok uj informaciot a masik fele, akinek a megertese a te velemenyedrol jobb lesz, meg ha nem is fogadja el. de hat nyilvan szabad a dontes. (mielott barki letamadna, hogy elvarasaim vannak, vagy hogy ilyen nickel csak kicsi lehet klitoriszom…) 🙂

  13. jelentem az új csapattag kiválasztása megtörtént. 2 fiú és 4 lány interjúztatása után a legjobb jelölttel tudtunk szerződést kötni, aki egy németországban született, izlandi svéd anya és egy belga apa leánya. svédországban nőtt fel, anyanyelvi azinten beszéli a nyelvet.

    a második helyezett egy indiai lány volt, a 3. egy svéd.

    • Gratulálok az új munkatárshoz és remélem, ő is jól fogja magát érezni ilyen tudományos kiválasztási háttér után 🙂 (Gondolom, 6 hónap a próbaidő.)

      Kellemes mix, igen, de igazából engem baromira nem érdekelne, ki mit gondol (tudom, titeket se, hogy én mit 🙂 )…szerencsére nem is vagyok főnök.

      Lycka till!

    • latod, teljesen egyetertek veled. nagyon szerencses. es egyben szomoru is vagyok, mennyire nem latod at a helyzet fonaksagat, azaz a szerencse szuksegsseget egy pozicio eldonteseben, nehogy valaki bele tudjon kotni vagy latni valamit. ez a szomoru es frusztralo!

  14. Bandi, erre hadd reagáljak röviden:

    “pont ezt szeretném hangsúlyozni, hogy azért törnek előre a szélsőjobb pártok, mert csak ők mernek nyíltan beszélni a témáról. megoldás, megértés nincs a kommunikációjukban, de felszínre hozzák a természetüknél fogva előítéletes emberek félelmeit, véleményének egy részét.”

    Hát, nem egészen. Inkább ők azok, akik kizárólag csak a zsigeri dolgokra akarnak hatni, nem a közös emberi értékek mentén mennek előre. Van, aki erre vevő, van – aki arra.

    De beszélni lehet, szabad a témáról és beszélnek is, sokan, sokat, sokfelé. Inkább veled nem beszélgettek még erről talán?… (De pl. a pakisztáni kollégád is megnyilatkozott pl. az indiai kollégajelölt kapcsán, ez egy elég nemzetközi dolog ugye.)

    “ha a napoi szinten beszélgetnénk ilyesmikről, akkor szerintem sokkal jobb lenne a helyzet. nekem minek nagyon érdekes a 2.generációs bevándorlók szempontjait megismerni pl. még a rohadtul unszimpatikus arcok viselkedését is könnyebb megérteni, ami a gyűlölet ellen hat…”

    Nem tudom, a svédben meddig jutottál mostanra, de ha érdekel az ügy, nyelvtanulási motivációnak sem rossz…ugyanis _tele van_ ilyesmikkel a svéd nyomtatott és netes sajtó, kiindulási pontnak pl. ajánlom az “Inte rasist, men” (“Nem rasszista, de”) FB-csoportot, pl. a legutóbbi bejegyzés+kommentek PONT erről szólnak, nevezetesen, hogy az csak egy népszerű mítosz, hogy Svédországban nem szabad beszélni a bevándorlásról.

    Ja igen, mert ha beszélsz, tényleg nem minden svéd (és bevándorló) bólogat, ha
    – egy kalap alá veszel _minden_ bevándorlót (és vajon mi, k-európaiak miért lennénk jobbak? én is “csak” bevándorló vagyok, csak addig látszom svédnek, amíg meg nem szólalok)
    – azt mondod, a bevándorlók sündisznót esznek
    – azt állítod, hogy minden bajt a bevándorlók okoznak.

    A kommentekben amúgy mindkét oldal megnyilatkozik, szóval lehet válogatni az előítéletekben (is)…egy aranybánya.

    Íme: https://www.facebook.com/irm.se

    Az SD rajongótáborának weboldalait és fórumjait pedig inkább nem ajánlanám…megtalálod őket, ha akarod.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s