azon már sikerült túltennem magam, hogy a szupermarketben és a munkahelyi büfében is működik a becsületkassza kisdobosi múltamra emlékeztető romantikus intézménye a svéd hétköznapokban.
ma azonban egy eddig ismeretlen magas szintre sikerült eljutni e téren. a svédek a nagy jólét ellenére rendkívüli módon kedvelik a bolhapiacozást (loppis). a környezetvédelem és az újrahasznosítás jegyében, valamint a viking hódítási ösztönöket kiélve a legváratlanabb helyeken bír kinőni egy kacatos pult a semmiből. simán kiállnak a gyerekek hétvégén a bolt elé és egy pokrócról árulják a már megunt játékaikat némi zsebpénz fejében.
nos ma egy használt könyves pult keletkezett a lidl bejáratánál, ahol minden könyv egy tizes alapon lehetett vinni az árut. a papíron lévő instrukció csak annyi volt, hogy a pénzt dobd be a perselybe, ami ott volt a polcon egy papír kávéspohár személyében.
ma tehát megint egy olyan dologgal találkoztam, amit nem bírok elképzelni a budapesti környezetben. bezzeg a svédek!
Budapesten én sem nagyon tudnám ezt elképzelni, de azt el kell mesélnem, hogy mintegy húsz évvel ezelőtt Kőszegen láttam ilyen becsületkasszás virágárusítást. (Igaz, ott nem papírpohár, hanem befőttesüveg töltötte be a persely funkcióját.)
A recycling roomból kivitt könyvekkel külön biznic ez! 🙂
lehet egy magyar tolja a bizt;)?
A kompos könyvtárról írtál már?
asszem nem. de úgy látom igény volna rá.
Köszeg környékén még mindig árulnak így virágot és gyümölcsöt…
közel a lajta…
A Kőszeg környéki falvakban még mindig működő dolog a hokedlire kitett zöldség – gyümölcs – tojás – befőttesüveg persely 🙂
Az én munkahelyemre (az ország közepén 1 nagyvárosban) pedig 1 bácsi szokott hetente 2-szer kürtőskalácsot behozni, szintèn becsület kassza alapon, 1 borítékba kell beletenni a pénzt.. Ha újra és újra hozza, gondolom nálunk is rendesen működik a rendszer 🙂
Imádom!