útmutató: hogyan legyél svéd?

nem azzal a céllal érkeztem stockholmba, hogy svéddé váljak. a helyi kultúrához nyilván alkalmazkodom a szükséges és a számomra érdekes mértékben, de szándékaim szerint maradnék intergalaktikus kozmopolita.

swedes

by daphne sivetidis

a fenti vicces(nek szánt) ábra összeszedi a svédekre vonatkozó sztereotípiákat. amikor megláttam, akkor elmosolyodtam, mert a rövid ittlét és az itt nevelkedett asszonynak köszönhetően sokminden érvényes ránk is.

nos lássuk a részleteket!

1. igyál sok kávét! a nemzetközi rangsor top 5 helyezettje kizárólag északi/skandináv ország. gondolom az éghajlat miatt nehezebb ébren maradni errefelé. a finnek fejenként 12 kg kávét főznek le egy évben és ezzel magasan vezetik a listát, de a svédek sem szégyenkezhetnek a 8,2 kilóval. a magyarok csak 3,1-et tolnak, ami a 41. helyre elegendő.

én egyelőre nem növeltem a bevitt kávé mennyiségét, de a szokásaim megváltoztak. ezzel el is érkeztünk a következő ponthoz.

2. fikázz! a fika a szótár szerint kávét jelent, de ez inkább a kávézási szertartást fedi, ami legtöbbször társaságban történik és valamilyen péksütemény fogyasztását is magába foglalja. munkahelyeken ez szinte kötelező, van ahol napjában többször is.

sokszor azon kapom magam, hogy keksz vagy süti nélkül már nem is csúszik annyira a lé.

3. fjälräven kanken táska ez tényleg hagyományosan alapfelszereltség minden svéd családban. véletlenül nekünk is van egy.

20130126-084216.jpg

4. helyezz világító csillagokat az ablakba télen! pipa, ez is megvolt nálunk.

20130126-084527.jpg

5. viselj csíkos felsőt! épp a minap vásároltam egyet – hol máshol, mint a h&m-ben. hmm.

20130126-084222.jpg

6. hordj gyapjú kötött sapkát! én nem vagyok hipszter, de pont van ilyenem. ha az lennék, akkor úgy viselném, hogy az egyik fülem kicsit kilógjon belőle. nem tudom az okát, de a megfigyelések szerint a menők így félrecsapva hordják. ennek még jobban utána kell járnom.

7. idd le magad minden nap a mocsárig! ez szerintem egy téves kép a svédekről. az tény, hogy kegyetlenül be bírnak bombázni, de az alkoholfogyasztás mennyiségét tekintve messze elmaradnak tőlünk magyaroktól.

8. egyél tojást minden nap! erről nem tudok személyes tapasztalatokat megosztani.

9. menj gombászni az erdőbe! biztos jó program, de még sosem volt benne részem. persze ősszel kétpofára zabáltuk a rókagombát minden elképzelhető formátumban.

10. gyújts gyertyát minden étkezéshez! ehhez túl lusták vagyunk, de tény, hogy itt a fénynek sokkal nagyobb szerepe van, mint otthon.

ami nekem feltétlenül hiányzik ebből a listából az a volvo és a bringa. ezek szintén nélkülözhetetlen kellékei a svéd mindennapoknak.

volvo amazon polis

amióta a barátom elküldte nekem a bejegyzés apropójaként szolgáló képet, azóta azon töröm a fejem, hogy a magyarokról hogy nézne ki egy ilyen lista.

a kommentben segíts összeszedni a ránk jellemző dolgokat! én addig iszom egy kávét…

Reklámok

17 gondolat “útmutató: hogyan legyél svéd?” bejegyzéshez

  1. Aranyos az összeállítás… Amíg fikázol:
    1. A magyar, ha bárhova utazik, azonnal evéshez lát. (Mi pl. ma fölszálltunk a 30-as buszra és azonnal ölünkbe terítettük a konyharuhát, elővettük a bicskát, a szalonnát, kolbászt, kenyeret, hagymát és akkurátusan falatozni kezdtünk.)
    2. Egyetlen nép sem képes úgy élni a nyelv által nyújtott lehetőségekkel, mint mi; senki nem tud olyan ízesen káromkodni, mint a magyar!
    Most én megyek fikázni…

  2. No igen a kávézás. Mindig jól kikerekedik a szemük, mikor mondom, hogy én nem szeretem, és inkább teázom.

    A magyar listához:
    – Utazáskor alap: rántott hús zsömlében (egy -itteni- lengyel ismerős szerint náluk is népi eledel).
    – Mindennemű étel jobb hagymával/fokhagymával és pirospaprikával
    – Akárhányszor/akárkinél látunk Rubik kockát, el kell mondani, hogy ez bizony magyar találmány!

  3. – Egyél sok Túró Rudit (a piros pöttyös az igazi!!) – ha Mo-n laksz.
    – Panaszkodj, hogy nagyon hiányzik a Túró Rudi – ha már külföldön laksz.

    Az utóbbi annyira súlyos szívfájdalom szokott lenni külföldre szakadt (fiatalabb) magyarok esetén, hogy mindig a Túró Rudi van a hiányolt dolgok között az első helyen, mindenféle interjúkban. Utána esetleg megemlítik a családot, barátokat is, bár nem mindig…

    • Ne csak a Túró Rudi miatt panaszkodj. Úgy minden miatt panaszkodj, ha valami nincs azért, ha valamiből sok van, akkor azért. Egy professzorom egyszer azt mondta, ha egy magyar nem panaszkodik vmi miatt, az provokátor. Szóval a folyamatos panaszkodást mint magyar vonatkozást kiemelném.

  4. Banci1 es Emoke kommentjei szerintem jo kiindulasi alapok.
    Aztan ott van a teny, hogy mindig buszkelkedunk a kulturankkal es a tortenelmunkkel – ha kerik, ha nem.
    Mindennek megnezzuk az arat, es osszehasonlitjuk, hogy mennyibe kerul. Meg akkor is, ha boven megengedhetjuk a 3 koronaval dragabb sonkat vagy az 50 koronaval dragabb pulcsit.
    Magatol erthetonek vesszuk a jo idot es nem tudunk mit kezdeni azzal, ha esik/havazik/nincs 25 fok. Ezek hianyaban barmilyen idojaras szar (meg ha nem is az).
    Most igy hirtelen ennyi.
    A posztodat meg elcsenem, mert remek 🙂

    • Szerintem nem feltétlenül igaz egyik sem. Én sosem kérkedek semmivel, csak ha kérdeznek. 🙂
      A svédek is hasonlítgatnak árakat és nem veszik meg a drágábbat akkor sem, ha megengedhetik maguknak.
      Ugyanúgy vagy jobban nyafognak, mint mi, ha sötét van/esik az eső/havazik. 🙂

  5. Hát nem akarok negatív lenni, de szerintem a panaszkodás svéd alaptulajdonság. Legalább annyira, mint magyar. 🙂

    A magyar listához csak gyorsan:
    a magyar ha megfázott, pálinkát iszik és fokhagymát eszik!
    Környezetében biztos van olyan magyar, akivel szóba sem áll politikai nézetbeli különbségek miatt. 🙂

    • pont tegnap felhívott az otthonról dolgozó kolleganőm az irodában. 15 percig beszélt, s amikor leraktuk gondolkodnom kellett, hogy miért is telefonált. aztán rájöttem, hogy csak azért, hogy panaszkodhasson. egy magyarnak?! nice try:)

  6. Van olyan magyar tulajdonság is, ami pozitív, pl: szuper jók vagyunk problémamegoldásban! 😉 Minket rákényszerít az élet, hogy megoldjuk a problémákat, mert senki nem teszi azt helyettünk. 😦 Ez persze valamilyen szinten negatív, hiszen, ha rosszra használod, akkor jönnek a kiskapuk, meg kivételek, stb… Ausztriában egy lízingszerződés 2 A4-es oldal, nálunk 40. 😀
    Mikor az USÁ-ban jártam, akkor is az volt a tapasztalatom, hogy természetesen az ottani emberek sem hülyék (mint azt sokan hiszik Mo-on), csak annyira elkényelmesedtek, mert mindent kitalálnak helyettük, és megkönnyítik az életüket, hogy elfelejtenek gondolkozni. Már nem szükséges az élethez.
    Aztán a gasztronómiában nem is említettétek a piros paprikát, a tejfölt, a lángost, stb. 🙂
    A magyarok nagyon sokszínűek, rengeteg dolgot átvettünk, átveszünk másoktól, külföldről. A nagy éttermi láncok is azért tudnak/tudtak nálunk gombamódra szaporodni, mert befogadtuk őket. Nézzétek meg Franciaországot, alig vannak gyorsétkezdéik, mert kiutálták őket! Náluk már akkora méreteket ölt a nacionalizmus, ami káros a fejlődésre, mert homokba dugják a fejüket.
    És hiába mondtátok kicsit viccesen, tényleg rengeteg találmányt és egyéb dolgot adtunk a világnak. Egyszer egy dán barátommal elkezdtük összeszámolni, milyen találmányok származnak a dánoktól, és milyenek a magyaroktól. Még a wikipédiát is elővettük. Mivel gyakorlatilag alig találtunk dán találmányt, elkezdtünk zsidó találmányok után kutatni (ő zsidó), na, abból már legalább volt pár. 😉
    Nem véletlenül félt tőlünk Európa! 🙂 Gondoljátok el, ha nem a törökökkel csatáztunk volna, hanem mondjuk nyugat felé tekingetünk. 😉 Főleg, amikor 1 királya volt Mo-nak és Lengyelországnak! 😀
    Igenis legyetek büszkék a dolgainkra! Hadd ámuljanak a svédek! 😉 Mondjátok meg nekik, hogy miattunk nem halnak meg az asszonyaik a gyermekágyi lázban, vagy ha meg vannak fázva, az általunk feltalált C-vitamintól gyógyulnak meg! 😉
    Egyébként már eleve a magyar nyelv olyan különleges, hogy hihetetlen. Sokkal jobban ki tudod magad fejezni, mint más nyelveken (csak az angolt, németet, hébert ismerem közelebbről).
    Tudom, elég fura párhuzam, de ha olvastátok Frank Herberttől a Dűne c. könyvet, abban van benne, hogy nyomás alatt képződnek a legjobb katonák. Ha belegondoltok, kicsit ránk is igaz ez, csak nem katonai vonalon, hanem találékonyság szintjén. 🙂

    • Ha jól vettem a post üzenetét, az leginkább az öniróniáról szól, ami rendkívül fontos az egészséges nemzetkép kialakításához. Nyilván minden nemzet hozzátett/-tesz valamit a világtörténelemhez/-tudományhoz/stb., de a magam részéről eszemben sincs a magyarok kivételes kiválóságát bizonygatni egy külföldinek (hacsak nem épp ilyen témájú vetélkedőben veszünk részt). Na nem azért, mert ájultan nyugatimádó lennék, hanem mert épp ez az a marketingfogás, amivel jelenlegi vezéreink is bőszen próbálkoznak, vajmi csekély sikerrel. Sőt. Esküszöm, már küldettem magamnak Mo.-ról Magyar Krónikát is, hát nem győzött meg. Nagyon nem.

      Ennyit a külföldiek ámulatba ejtéséről.

      Ami szegény Semmelweiss-t illeti, “Mind gyakorlatával, mind írásaiban próbálta terjeszteni nézeteit, de sajnos az orvostársadalom nem vett róla tudomást. Szinte ismeretlen magyar szülészként csak szélmalomharcot tudott folytatni a kor tekintélyes, és különböző (ma már bizonyítottan téves) elméleteket hirdető szülészeivel szemben. […] Az antiszeptikus eljárások jelentőségét és annak bevezetését is csak Joseph Lister angol sebész meggyőző munkája (1877) nyomán, lassanként fogadta el az orvosszakma” (wikipedia) – azaz Semmelweiss (szintén vitatott) halála után. Sajnos nagyon, nagyon tipikus 😦 Vegyes érzéseim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ma mellünket verve büszkék vagyunk rá. Ha ma élne, ma sem lehetne próféta a hazájában… (remélem, tévedek!)

      Ami a magyar Nobel-díjasokat illeti, dettó: ” A magyar tudósok zöme hazájából elvándorolva érte el világraszóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, a nem politikai indíttatású elvándorlást pedig leginkább a tudományos kutatás megfelelő hazai feltételeinek hiánya motiválta. Nem egyszerű annak megítélése, hogy ki a magyar, a származás vagy kultúra alapján, illetve hogy mennyire tartja magyarnak magát. […] A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik Magyarországról utaztak ki az átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002)” (szintén wikipedia)

      A dánokról nem tudok nyilatkozni (ill. most nem néztem utána, nem is védeném őket, haha), de a svédeknél azért egy-két “majdnem jelentéktelen” egyén feltűnik időnként és feltalál ezt-azt… pl. a Tetra Pak csomagolást, a biztonsági övet, a cippzárat, a pacemaker-t, a hűtőgépet, a propellert, újabban a Skype-ot, stb. – és ha már Nobel-nél tartunk (aki szintén svéd, ugye), a dinamitot. Vagy ott van a majdnem ismeretlen Anders Celsius, hol is hallottam a nevét? 🙂

      Nem akarok hosszúra nyúlni, de EZ nagyon tetszett:
      >>
      Egyébként már eleve a magyar nyelv olyan különleges, hogy hihetetlen. Sokkal jobban ki tudod magad fejezni, mint más nyelveken (csak az angolt, németet, hébert ismerem közelebbről).
      <<

      🙂 Feltételezem, hogy a felsorolt nyelveket mind anyanyelvi szinten bírod, hogy ezt ilyen magabiztosan meg tudod ítélni. Nyilván én is sokkal jobban ki tudom magamat magyarul fejezni, mint svédül – de én ebből – nahát! – csak azt a következtetést vontam le, hogy a svédemen bizony, van még mit csiszolnom.

      Úgy gondolom, nagyjából a világ minden nyelve különleges, különböző okokból (pl. imádom a svéd nyelvet, eszméletlenül érdekes)…nem hiszek a magyar felsőbbrendűségben. Itt SEM.

      A lelkesedés nagyon dicséretes dolog, csak ha lehet, ne essünk át a ló másik oldalára, hmmm?…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s