ez az eredménye a linköping egyetemen 3200 tanuló megkérdezésével végzett felmérésnek. ismerős a helyzet magyarországról, igaz?
egyrészt érdekes, hogy a jelek szerint nincs egyenes arányban egy ország gazdasági helyzetének szarsága a külföldre kívánkozó fiatalok számával. ezt azért merem kijelenteni, mert pont ma olvastam, hogy a fitch hitelminősítő intézet (tudom, kik ezek b+?! de azért mégis) megerősítette svédország ‘aaa’ besorolását kiemelve, hogy eddig még csak a szele sem érintette meg az országot az eurozónában dúló gazdasági viharnak.
sőt a jövőbeni
kilátásokat is stabilnak látják a pénzügyi szakemberek. mellesleg megjegyezném, hogy míg 1993-ban a svéd államadósság a gdp 78%-t tette ki, addig ezt mára sikerült 38,4-re letornázni, ami azért majd’ 20 év, és nem egy gyorsnaszád tempó.
a másik érdekesség az illetékesek reakciója. nem hoztak egy hét alatt semmilyen röghöz kötő törvényt, viszont felismerték, hogy az egyetemeknek szorosabb együttműködést kell kialakítani és ápolni a munkaadókkal, hogy a frissen végzősöket képes legyen a hazai munkaerőpiac felszívni. továbbá elismerik, hogy a külföldön tapasztalatokat szerző fiatalság később nagyot lendíthet svédország szekerén.
semmi acsarkodás meg üzengetés. lehet ezt így is.
további tanulság, hogy a fiatalságnak egyszerűen ilyen a természete: szeret külföldre menni, hogy megismerje a világot és önmagát.